Sugár Aranka
| Sugár Aranka | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931) | |
| Született | Schubert Aranka Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | énekes |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sugár Aranka témájú médiaállományokat. | |
Sugár Aranka, Schubert Aranka Mária, K. Sugár Aranka (Vác, 1870. szeptember 6. – Újpest, 1936. március 5.)[1][2] énekesnő.
Életútja
Atyja Schubert Sámuel (Samu) gyáros, anyja Strasser Mária. Iskoláit Budapesten végezte, majd Sellei Gyulánál, később Quirino tanárnál tanult énekelni. 1891. szeptember 1-én lépett a színipályára, Kassán, Tiszay Dezsőnél, mint koloratur-énekesnő a Suhanc Eliz szerepében. Kassán és Debrecenben alig kétévi működés után már mint korának egyik legszebb hangú és legrutinirozottabb ének- és színművésznőjét ünnepelték. Többek között aa Parasztbecsület Santuzza, Trubadur Eleonóra, Traviata Violetta, Hunyadi László Erzsébet szerepei énekelte és ezüstös csengésű hangjával, kifogástalanul tökéletes játékával a legkényesebb ízlésű műértő közönség igényeit is kielégítette. 1894-ben Aradra hívták, Leszkay Andráshoz, innen Szabadkára ment, Pesti Ihász Lajoshoz. Mindenütt dicsőség, bensőséges elismerés kísérte, a sajtó is a leghízelgőbb kritikával adózott művészi készségének; így többek között a Bácskai Hirlap 1899. november 20-iki száma énektudását Hegyi Arankáéhoz hasonlította. Ez év július havában Moszkvában vendégszerepelt, a Szegény Jonathán Harriette és a Cigánybáró Saffi szerepét énekelte magyar nyelven óriási sikerrel, majd Berlinben is dicsőséget szerzett a magyar művészetnek. Ezután Makó Lajos társulatának elismert tagja, Szegeden, innen Makó társulatával 1900. szeptember havában elkerült Temesvárra, ahol a műértő közönség szintén kegyeibe fogadta. Itt mint operaénekesnő is kitűnt, s a Traviata bemutatója alkalmával elért nagy sikerével feledtetni tudta az előzőleg ott járt német operatársulatot. Makó Lajossal felkerült Budára is, majd 1902-ben Megyeri Dezső Kolozsvárra szerződtette. 1903 nyarán részt vett a kultuszminisztérium által Fiuméban rendezett missziós előadásokban, melyeknek sikerét a helyi sajtó hízelgő dicséretein kívül a Pesti Hirlap 1903. június 3-iki számában "diadalmas ünneplésnek" deklarálta. 1904-től különböző színházaknál vendégszerepelt. 1908. április 29-én Budapesten, a Józsefvárosban férjhez ment dávidházi Katsur (Kaczur) László Vazul ügynökhöz.[3] Ezután Erdélyben működött Fehér Károlynál, később dr. Patek Bélánál, Győrött. 1916-ban nyugalomba vonult. Az 1910-es években áttért az izraelitáról a görög katolikus vallásra, a keresztségben az Aranka Mária nevet viselte.[4] Halálát szívbénulás, szervi szívbaj okozta.
Fontosabb szerepei
- Szaffi (ifj. J. Strauss: A cigánybáró)
- Violetta (Verdi: Traviata)
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve az újpesti (Bp. IV. ker.) állami halotti akv. 192/1936. folyószáma alatt.
- ↑ Szinészek Lapja, 1936. március 1. / 3. szám, 8. old.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 470/1908. folyószáma alatt.
- ↑ A budapesti gör. kath. plébánia által 1919. okt. 26-án 362/1914. szám alatt kiállított bizonyítvány szerint.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 103. old.
További információk
- Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.