Szálkás gyalogormányos
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Az imágó közelről
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Otiorhynchus sulcatus (Fabricius, 1775) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szálkás gyalogormányos témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szálkás gyalogormányos témájú médiaállományokat és Szálkás gyalogormányos témájú kategóriát. |
A szálkás gyalogormányos (Otiorhynchus sulcatus) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A faj eredeti előfordulási területe Európa. Az ember segítségével Észak-Amerikába is eljutott, ahol manapság gyakorinak, közönségesnek számít. A behurcolásnak köszönhetően Ausztráliába és Új-Zélandra is eljutott.[1] Az előfordulási területének minden részén, ahol emberek is élnek, növényi kártevőnek számít.
Megjelenése
Az imágó testhossza 8–11 milliméter. Színezete fekete, azonban a legtöbb bogártól eltérően nem csillogó, azaz fényezett. A szárnyfedői összeforrtak, emiatt nem tud repülni.
Életmódja
Éjszaka jár táplálék után. A növények leveleinek széléből táplálkozik, emiatt a levelek széle fodros megjelenésű lesz. Polifág táplálkozású, főleg a széles levelű kamélia- (Camellia), havasszépe- (Rhododendron), kecskerágó- (Euonymus) és bőrlevélfajokat (Bergenia) kedveli, de ezek hiányában egyéb növényfajokkal is táplálkozhat; például: szőlő (Vitis), szeder (Rubus), ribiszke (Ribes), Arisaema, juhar (Acer), évelő őszirózsa (Aster), tollbuga (Astilbe), kasvirág (Echinacea), Epimedium, tűzeső (Heuchera), árnyliliom (Hosta), Kalmia, liliom (Lilium), Phlox, varjúháj (Sedum), orgona (Syringa), Taxus, hemlokfenyő (Tsuga) és Wisteria fajokon.[2]
Szaporodása
A nőstény szűznemzés (parthenogenesis) által is képes szaporodni.[3][4] Kukac típusú lárvája, körülbelül 1 centiméteresre nő meg. Testtartása kissé görbült; színezete krémes-fehér, a feje világosbarnás. A lárva közvetlenül a talaj felszíne alatt él és a növények szárának másodlagos osztódószövetével (kambium) táplálkozik. Főleg a cserepekben tartott lágy szárú növények körében tesz nagy kárt, mivel e dísznövények gyökerei csak kis helyre terjedhetnek szét. Ha túl sok lárva van egy cserépben, az a növény pusztulásához vezethet.
Természetes ellenségei
A szálkás gyalogormányos lárva természetes ellenségei között szerepelnek a fonálférgekhez (Nematoda) tartozó Steinernema kraussei és Heterorhabditis bacteriophora.[5] Az imágót a Beauveria bassiana nevű gomba irtja.
Képek
-
Imágók -
és -
-
lárvák
_(10496621236).png)
_,_Arnhem,_the_Netherlands.JPG)
Jegyzetek
- ↑ Podlussány Attila. A Bakony ormányosbogár faunája (Coleoptera: Brachyceridae, Curculionidae) (PDF), Zirc: Bakonyi Természettudományi Múzeum, 116. o. (2007). ISBN 9789638698438. Hozzáférés ideje: 2015. november 20.
- ↑ John A. McLean: Otiorhynchus (= Brachyrhinus) sulcatus (Curculionidae). UBC Faculty of Forestry, 2007 [2012. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
- ↑ Black Vine Weevil, 2003 [2016. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Black Vine Weevil. University of Illinois Extension. [2010. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Otiorhynchus sulcatus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Subfamily Entiminae - atlas of weevils (Curculionidae) of Russia
- Otiorhynchus (= Brachyrhinus) sulcatus (Curculionidae) the black vine weevil on FETCH21 Archiválva 2012. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Black Vine Weevil Otiorhynchus sulcatus on IPM
- A Pocket Guide to Insects by Patrick Hook. Bath. Parragon. 2009. ISBN 978-1-4075-8746-2
