Székely János (író)
| Székely János | |
| Született | Freund János Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Álneve | John Pen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kádár Erzsébet (1922–1931) Bársony Erzsi (1938–1958) |
| Gyermekei | Kati Székely |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Oscar-díj a legjobb eredeti történetnek (Arise, My Love, 13. Oscar-gála, 1940) |
Székely János, írói álnevén John Pen, született Freund[1] (Budapest, Terézváros, 1901. július 7.[2] – Kelet-Berlin, 1958. december 16.) Oscar-díjas magyar származású író, forgatókönyvíró. A filmszakmában, az Egyesült Államokban használta a Hans Székely és John S. Toldy művészneveket is.
Élete
Székely (Freund) Áron ügyvéd és Schnürmacher Paula (1871–1953)[3] fia.[4] A budapesti kereskedelmi akadémián tanult. Első verse 1919-ben (Üzenetek a csendben) Kassák Lajos Ma című lapjában jelent meg. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, és forgatókönyveket kezdett írni. Ő írta az egyik első hangosfilmet Európában: Melodie des Herzens (Vasárnap délután, 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozott együtt, mint Brigitte Helm, Willy Fritsch, Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. 1934-ben Ernst Lubitsch állást kínált neki Hollywoodban, így 1938-ban Székely kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol mind némafilmek, mind hangosfilmek keresett forgatókönyvírójává vált. 1940-ben az Arise, my Love (Ébredj, szerelmem!) című film forgatókönyvéért Oscar-díjjal tüntették ki. A mccarthyzmus alatt elhagyta az USA-t. 1950-ben Mexikóba költözött, majd családostól haza akart költözni Magyarországra, ezért 1957-ben Kelet-Berlinbe mentek, ahol szintén a filmkészítésben dolgozott 1958-ban bekövetkezett haláláig. Felesége és leánya hazaköltözött. Legismertebb, önéletrajzi ihletésű regénye, a Kísértés az ötvenes években több országban is megjelent, majd – az utóbbi években történt újrafelfedezéséig – feledésbe merült. Lánya, Székely Kati színésznő.
Magánélete
Első felesége Kádár Móric és Schwarz Rudolfina lánya, Erzsébet volt, akit 1922. február 28-án Budapesten vett nőül. 1931-ben elvált tőle.[5] Második felesége Bársony Erzsi, akit 1938-ban vett feleségül.
Regények
- You can’t do that to Swoboda, 1940
- Kísértés, 1949[6] (Első kiadás: Temptation címen, John Pen néven az USA-ban, 1946-ban.)
Forgatókönyvek
- Die namenlosen Helden (1923)
- Ungarische Rhapsodie (Berlin, 1928)
- Magyar Rapszódia (Budapest, 1928)
- Vasárnap délután (Budapest, 1929)
- Asphalt (Berlin, 1929)
- Die wunderbare Lüge der Nina Petrowna (Berlin, 1929)
- Manolescu (Berlin, 1929)
- Die singende Stadt (Berlin, 1930)
- Gloria (Berlin, 1931)
- Ich bei Tag und Du bei Nacht (Berlin, 1932)
- Die schönen Tage in Aranjuez (Berlin, 1933)
- Perlen zum Glück (Hollywood. 1936)
- Dramatic School (Hollywood, 1939)
- Arise, My Love (Hollywood, 1940)
- Give us this Day (Hollywood, 1949)
- Geschwader Fledermaus (Berlin, 1958)
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 103885/1901. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 547. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 9. oldal 20. sor
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1915/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ Székely Áronné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 31/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 104/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V: kerületi polgári házassági akv.. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ http://www.complete-review.com/reviews/magyar/szekely.htm
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Írás a literán a Kísértés német kiadásáról
További információ
- Székely János az Internet Movie Database-ben (angolul)
