Székessyné Hermann Vilma

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Székessyné Hermann Vilma
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt1992. augusztus 31. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzékessy Vilmos (1936–1970)
Foglalkozásaorvos
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1942)
SírhelyeFarkasréti temető

Székessy Vilmosné Hermann Vilma Amália (Budapest, Józsefváros, 1910. május 14.[1] – Budapest, 1992. augusztus 31.) tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete

Hermann Ignác (1858–1945) szabómester és Csalsch Vilma Mária gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a budapesti VIII. kerületi Szent Szív Intézeti Sophianum Katolikus Leánygimnáziumban végezte. 1928 május-júniusában tartott érettségi vizsgákon jeles eredménnyel zárt. Ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára iratkozott be. Másod- és harmadéves korában a Lenhossék Mihály által vezetett I. sz. Anatómiai Intézetben dolgozott. Negyedévesként a Hári Pál vezette Élet- és Kórvegytani Intézetben, a következő tanévben a Kórbonctani Intézetben gyakornokoskodott. Az abszolutórium megszerzése után egy teljes évet töltött a Magyar Biológiai Kutatóintézetben Verzár Frigyes és Méhes Gyula professzorok mellett. Ezután két évig az egyetem Bölcsészettudományi Karának matematika, kémia és kísérleti fizika előadásait látogatta. Közben ismét az Élet- és Kórvegytani Intézetben dolgozott. 1935-ben ÁDOB-álláson[2] alkalmazták az intézetben, majd két gyermeke születése folytán (1936, 1938) hosszabb szünet következett pályafutásában, így csak 1942. november 7-én avatták orvosdoktorrá. Ezután az Intézetben alkalmazták előbb mint fizetéstelen tanársegéd, majd mint díjas gyakornok. Elsősorban vitaminokkal és hormonokkal kapcsolatos témákkal foglalkozott, illetve az önálló életvegytani búvárlatok elnevezésű kollégiumot vezette. A második világháborút követően rá hárult – Szent-Györgyi Albert rövid budapesti tanárságát nem számítva – a biokémiai gyakorlati oktatás megszervezése és annak vezetése is. 1947 májusában magántanárrá habilitálták a biokémiai vizsgáló módszerek című tárgykörből.[3] 1950-ben belépett az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetébe. Tagja volt a Magyar Élettani Társaságnak. 1951-ben egyetemi docensi kinevezéssel ismerték el munkáját. 1952. október 18-án kandidátusi minősítést kapott. Közben a betegeskedő Szörényi Imre professzort helyettesítette, majd 1954 áprilisában kinevezték a biokémiai tanszékre egyetemi tanárrá, s ekkortól nyugdíjba vonulásáig (1973) vezette az intézetet.[4] Férje Székessy Vilmos (1907–1970) zoológus-fizikus, múzeumigazgató, akivel 1936. január 18-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[5] A Farkasréti temetőben nyugszik.

Díjai, elismerései

  • Kiváló orvos (1964)[6]
  • Az oktatásügy kiváló dolgozója (1967)

Főbb munkái

  • A polarizáció hatása a periferiás idegek kalium tartalmára. Méhes Gyulával. (Magyar Biológiai Kutatóintézet II. osztályának közleménye, 1935–1936)
  • Biokémiai előadások 1. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1965
  • Biokémiai gyakorlatok (összeáll.). Budapest, 1972

Jegyzetek

  1. Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1098/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
  2. ÁDOB = Állástalan Diplomások Országos Bizottsága. A szervezet célja az állástalan diplomások intézményes elhelyezése.
  3. Magyar Közlöny, 1947. június 27. (143. szám)
  4. Magyar Közlöny, 1954. április 28. (32. szám)
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 52/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
  6. Egészségügyi Dolgozó, 1964. július 1. (8. évfolyam, 7. szám)

Források