Szaven-Pahlavuni Izabella ciprusi régensné
Szaven-Pahlavuni Izabella | |
Szaven-Pahlavuni Zabel | |
Ciprusi Királyság régensnéje | |
Isabelle d'Arménie/Ισαβέλλα της Αρμενίας | |
Uralkodási ideje | |
1306. április 26. – 1310. június 5. | |
Elődje | Ibelin Izabella (Királyné) |
Utódja | Aragóniai Konstancia (Királyné) |
Örmény Királyság királyi hercegnője | |
Զապել | |
Uralkodási ideje | |
1276. január 12./ 1277. január 11. – 1323. április 9. előtt/május | |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Szaven-Pahlavuni-dinasztia hetumida ága |
Született | 1276. január 12./1277. január 11. Kis-Örményország (Kilikia) |
Elhunyt | 1323. április 9. előtt/május (46 évesen) Szisz, Kis-Örményország (Kilikia) |
Édesapja | II. Leó örmény király (1236–1289), |
Édesanyja | Küra Anna lamproni úrnő (–1285) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Lusignan Amalrik ciprusi és jeruzsálemi királyi herceg, Ciprus régense, Türosz ura (1270/72–1310) |
Gyermekei | 1. Mária (Ágnes/Amiota) (1293/94–1309) 2. Hugó (1293/94–1318/23) 3. Henrik (1294/95–1322/23) 4. Guido (1297/1300–1344) 5. János (1306/07–1343) 6. Bohemond (1307/09–1344) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaven-Pahlavuni Izabella témájú médiaállományokat. | |
Szaven-Pahlavuni Izabella (1276. január 12./1277. január 11.– Szisz,[1] Kis-Örményország (Kilikia), 1323. április 9. előtt/május), örményül: Զապել Հայաստանի (Zabel), amely az Erzsébet örmény megfelelője, franciául: Isabelle d'Arménie, görögül: Ισαβέλλα της Αρμενίας. Örmény királyi hercegnő, Ciprus régensnéje. II. Konstantin örmény király anyja és V. Leó örmény király nagyanyja. Szaven-Pahlavuni Mária bizánci császárné, valamint II. Hetum, I. Torosz, IV. Szempad, I. Konstantin és I. Osin örmény királyok nővére, akik közül IV. Szempaddal ikertestvérek voltak. A Szaven-Pahlavuni-dinasztia hetumida királyi ágának a tagja. A kilikiai Örmény Királyság trónjának örökösnője, amelyre vonatkozó jogait a fiaira ruházta át.
Élete
Apja II. Leó (1236–1289) örmény király, I. Izabella és I. Hetum örmény királyok elsőszülött fia. Édesanyja Küra Anna (–1285) lamproni úrnő, IV. Hetumnak (1220 körül–1250), Lampron urának a lánya. 1293. január 7-én vagy 1294. január 6-án feleségül ment Lusignan Amalrik (1270/72–1310) ciprusi királyi herceghez, Türosz urához. Férje 1306. április 26-án elmozdította a ciprusi trónról a bátyját, II. Henriket, Ciprus királyát, és Amalrik régensként kormányozta Ciprust. Egyetlen lányukat, a 12 éves Máriát 1305-ben vagy 1306-ban Izabella unokaöccséhez, III. Leó örmény királyhoz adták feleségül, de Mária királyné rövidesen megözvegyült, miután férjét 1307. november 7-én meggyilkolták. Mária még a szülei életében, 1309-ben meghalt. 1310. június 5-én Amalrik herceget meggyilkolták, és ezért 1311-ben Izabella hercegnő a gyerekeivel örmény hazájába tért vissza. Guido fiát 1317-ben Konstantinápolyba küldte a húga, Szaven-Pahlavuni Mária[2] (1278–1333) bizánci császárné udvarába. Két kisebbik fiát, János és Bohemond (1307/09–1344) hercegeket 1322-ben Rodoszra küldte az Ispotályosokhoz. A trónöröklés szerint Türoszi Amalrik még életben maradt fiainak kellett volna örökölnie a trónt az elsőszülöttség rendjében, de Amalrik fiait száműzték Ciprusról, így nem foglalhatták el a ciprusi trónt, mely így 1324-ben, II. Henrik halála után Amalrik és II. Henrik elhunyt ifjabb öccsének, az idősebb Lusignan Guidónak a fiára, Lusignan Hugóra szállt, aki IV. Hugó néven lett Ciprus királya. Izabella hercegnőt 1323. április 9-e előtt (vagy májusban) meggyilkolták az örmény fővárosban, Sziszben. Még élő fiai közül Izabella unokaöccse, IV. Leó (1308/09–1341) örmény király 1326-ban Örményországba hívta unokatestvérét Jánost. IV. Leó örmény király 1341. augusztus 28-án történt meggyilkolása után Lusignan János a régens tisztét töltötte be Örményországban, és mivel IV. Leó felesége, Aragóniai Konstancia örmény királyné, II. Frigyes szicíliai királynak és Anjou Eleonóra nápolyi királyi hercegnőnek a lánya, valamint II. Henrik ciprusi királynak az özvegye másodszorra is meddőnek bizonyult, amivel az örmény királyi ház, a Szaven-Pahlavuni-dinasztia Hetumida vonala férfi ágon kihalt, így a női ágat hívták meg az örmény trónra Izabella fiának, Lusignan Guidónak a személyében, aki II. Konstantin néven foglalta el a trónt. Izabella gyermekei és leszármazottai képviselték a Lusignan-ház örmény ágát. Második és egyben utolsó király ebből az ágból II. Konstantin unokaöccse és Izabella unokája, V. Leó volt.
Gyermekei
- Férjétől, Lusignan Amalrik (1270/72–1310) ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegtől, Ciprus régensétől, Türosz urától, 6 gyermek:
- Mária (Ágnes/Amiota) (1293/94–1309) ciprusi királyi hercegnő, örmény királyné: (1306–1307), férje III. Leó (1289–1307) örmény király, gyermekei nem születtek
- Hugó (1293/94–1318/23) ciprusi királyi herceg, felesége Ibelin Échive (1270/75–1324 után), Saint-Nicolas úrnője, Gauthier de Dampierre-sur-Salon özvegye, Ibelin Fülöpnek, Ciprus hadsereg-főparancsnokának a lánya
- Henrik (1294/95–1322/23) ciprusi királyi herceg, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- Guido (1297/1300–1344) ciprusi királyi herceg, II. Konstantin néven örmény király: (1342–1344), 1. felesége, Kantakuzéna N. (–1330/32) bizánci úrnő, nem születtek gyermekei, 2. felesége, Szürgiannaina Teodóra (1300 körül–1347/49) bizánci úrnő, 2 gyermek, többek között:
- Lusignan Izabella (1333/1335–1387 után) örmény és ciprusi királyi hercegnő, férje Kantakuzénosz Mánuel (1326 körül–1380), Morea despotája, VI. (Kantakuzénosz) János bizánci császár fia
- János (1306/07–1343) ciprusi királyi herceg, Örményország régense: (1341–1342), felesége N. N., 1 fiú+2 természetes fiú, többek között:
- (Házasságon kívüli kapcsolatából): Lusignan Leó (1342–1393), V. Leó néven örmény király: (1374–1375), felesége Soissons Margit (1345/50–1379/1381) ciprusi úrnő, 1 leány+3 természetes fiú, többek között:
- (Házasságoából): Lusignan Mária (1374–1381) örmény királyi hercegnő
- (Házasságon kívüli kapcsolatából): Lusignan Leó (1342–1393), V. Leó néven örmény király: (1374–1375), felesége Soissons Margit (1345/50–1379/1381) ciprusi úrnő, 1 leány+3 természetes fiú, többek között:
- Bohemond (1307/09–1344) ciprusi királyi herceg, Korikosz ura, felesége Neghiri Eufémia (1326–1377/1381),[3] III. Konstantin örmény király húga, a házasságából nem születtek gyermekei, 1 természetes fiú:
- (Házasságon kívüli kapcsolatából): Lusignan Bertalan (1344 előtt – 1374 után), Örményország régense: (1373–1374)
Ősei
|
Jegyzetek
- ↑ A kilikiai örmény főváros, Szisz mai neve Kozan, mely most Törökországban található. A Szisz jelentése örményül Kis Ararát, míg az Ararát-hegy neve Maszisz.
- ↑ Mária (eredeti nevén Rita) örmény királyi hercegnő a felesége volt a Palaiologosz-házi IX. Mihály bizánci császárnak, aki II. Andronikosz bizánci császár és Árpád-házi Anna magyar királyi hercegnő házasságából született, valamint anyja volt III. Andronikosz bizánci császárnak.
- ↑ Eufémia második férje Sohier du Sart (Doulcart/Sarto) (–1385 után).
Irodalom
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
- Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
További információk
- Foundation for Medieval Genealogy/Armenia Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- Euweb/Poitou/Lusignan/Armenia Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- A History of Armenia by Vahan M. Kurkjian, 1958 (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- Genealogie-Mittelalter/Zabel II. (Isabella) Königin von Armenien (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
Előző Ibelin Izabella |
Ciprusi királyné 1306 – 1310 (Régensné) |
Következő Aragóniai Konstancia |