Szenes Fülöp
| Szenes Fülöp | |
 | |
| Önarckép 1927-ből | |
| Született | Stern Lipót Az adatok szerializációja sikertelen Törökszentmiklós |
| Elhunyt | 1944. november 28. (81 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Deutsch Regina (h. 1889–1940) |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Fülöp témájú médiaállományokat. | |
Szenes Fülöp, eredeti neve Stern Lipót[1][2] (Törökszentmiklós, 1863. május 3. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. november 28.)[3] magyar festőművész.
Élete
Stern Lázár Rudolf pincemester és Weinberger Mária fia. 1897 és 1901 között a Mintarajziskolán tanult,[4] Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Benczúr Gyula mesteriskolájában, Münchenben, Párizsban, Nagybányán is művészeti tanulmányokat folytatott. Életképeket és főként arcképeket festett. 1905-ben tartotta első gyűjteményes kiállítását a Nemzeti Szalonban. 1907-ben tizenöt képével Párizsban mutatkozott be egy magánszalonban. A Nemzeti Szalon 1909. évi téli tárlatán egy női arcképét aranyéremmel jutalmazták. Párizsi tanulmányútja után műtermet nyitott Olaszországban, ahol 15 éven át tartózkodott.[5] Külföldön és hazatérése után is elsősorban arcképfestő maradt. 1917-ben a Műterem Szalonban, 1927-ben a Nemzeti Szalonban volt újabb gyűjteményes kiállítása. Az 1930-as években hosszabb ideig Nagyváradon élt. Az ún. első zsidótörvény után rendezett 1939. évi OMIKE képzőművészeti kiállítás ismertetője a kiállító zsidó művészek között említette. 1940-ben és 1943-ban is részt vett az OMIKE kiállításain. 1944-ben a betegségében őt ápoló egyetlen lányát, Adélt deportálták. Az idős művész valószínűleg éhen halt 1944. november 28-án ismeretlen időpontban, S. Nagy Katalin szerint a budapesti gettóban. A nagybányai iskola híve, a „plein air” festészet művelője volt. Egy visszaemlékezésben „egészen nagy formátumú művész”-ként említik, aki végig „kitartott századfordulói stílusánál. Mester volt, de nem mesteremberi értelemben. A tökélyt kereste.”[6] Neje Deutsch Regina (1862–1940) volt, Deutsch Adolf óbudai kékfestő és Deutsch Erzsébet lánya, akit 1889. szeptember 3-án Budapesten vett nőül.[7][8]
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25695/1893. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1893. év 11. oldal 40. sor
- ↑ Szenes Fülöp. Magyar Életrajzi Index
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 927/1944. folyószáma alatt.
- ↑ A MKE hallgatói. Magyar Képzőművészeti Egyetem. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 30.)
- ↑ A magyar társadalom lexikonja (MTL)
- ↑ Gál György Sándor sorait idézi S. Nagy Katalin, 267. o.
- ↑ Szenes Fülöpné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 173/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 367/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 838. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- A magyar társadalom lexikonja (MTL). MTDA portál, 540. o. (1930). Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 30.
- S. Nagy Katalin. Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938–1945.. Budapest: Glória Kiadó, 264. o. (2006). ISBN 963-9283-99-1
További információk
- A Művészet c. folyóirat híre Szenes Fülöp párizsi kiállításáról (1907. 2. szám)
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
