Szepeskárolyfalva
Szepeskárolyfalva (Kaľava) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Iglói | ||
Első írásos említés | 1300 | ||
Polgármester | Stanislav Čurilla | ||
Irányítószám | 053 42 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | SN | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 570 m | ||
Terület | 4,45 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Szepeskárolyfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeskárolyfalva témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szepeskárolyfalva (1899-ig Kalyava, szlovákul: Kaľava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
Iglótól 24 km-re keletre, a Hernád bal oldalán fekszik.
Története
1300-ban „Kaloua”, „Kalyawa” néven említik először, ekkor zsigrai családok birtoka. Később a rihnói váruradalom része. 1693-ban a Csákyak szerezték meg és egészen 1848-ig voltak a falu birtokosai. 1787-ben 16 háza és 152 lakosa volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KALYAVA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hernád vize mellet, Krompakkal által ellenben, határja középszerű, vagyonnyai meglehetősek.”[1] 1828-ban 28 házában 201 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később Korompa üzemeiben dolgoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kalyava, tót falu, Szepes vmegyében, Kluknó fil., 201 kath. lak. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.”[2] A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 293, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 423 lakosából 420 szlovák volt. 2011-ben 421 lakosából 375 szlovák.
Nevezetességei
A Szent Kereszt tiszteletére szentelt, korábbi római katolikus temploma 1932-ben épült és a helyén építették fel 2001-ben az új templomot.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.