Szerecsen Jakab
| Szerecsen Jakab | |
| Született | 14. század Padova |
| Elhunyt | 2. évezred nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
Szerecsen Jakab, Saraceno, Jacobus Saracenus, Saraceno di Padova, Jacopo Saraceno (Padova, 14. század – 1398 után) kereskedő, kamaraispán, eredetileg gyógyszerész.[1]
Élete
Itáliai származású budai polgár. 1352-53-ban, majd 1362-63-ban és 1369-71-ben pécsi és szerémi kamaraispán, 1362 és 1365 között harmincadispán, majd Francesco di Bernardival együtt 1382-ben és 1389-ben harmincadispán, 1387-ben pedig a kamarahaszna ispánja volt.[2] Az általa vert dénárok éremképén szerecsenfej látható.[3] I. (Nagy) Lajos adriai szigeteket adományozott neki, Crest és Osort, s megvásárolta a kortársak által Szerecsen Nagyházként emlegetett két utcára néző budai házat.[m 1][3] Felesége Libercsei Margit, Libercsei János Hont vármegyei nemes lánya volt. Testvére Szerecsen János királyi kamaraispán.[2][4] Utódai a magyar nemességbe olvadtak be, Mesztegnyői néven, Mesztegnyő Somogy vármegyei mezővárost Szerecsen János szerezte meg a családnak.
Jegyzetek
- ↑ N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban. In: Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István, Jancsó Éva. Budapest, 2005, 356. p.
- ↑ 2,0 2,1 Székely György: A pécsi és óbudai egyetem alapítása a középeurópai egyetemlétesítések összefüggéseiben. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1967. Pécs, 1968, 160. p.
- ↑ 3,0 3,1 Mályusz Elemér: Az izmaelita pénzverőjegyek kérdéséhez. In: Budapest régiségei. A Budapesti Történeti Múzeum Évkönyve XVIII. Szerk. Gerevich László. Budapest, 1958, Akadémiai Kiadó.
- ↑ Szerecsen János[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 21.
Megjegyzések
- ↑ A Magyar Életrajzi Lexikon szerint ezeket a szigeteket a Garaiaknak kellett átadnia, miután belebukott a sókamara bérletébe, Mályusz Elemér szerint azonban a Garai Miklós bántól a Pago szigetén lévő, továbbá a zengi sókamara bérlésére csak Szerecsen Jakab halála után, 1397-ben Szerecsen János révén került sor, aki a két szigetet Tolna vármegyei birtokokra cserélte. Ezt támasztja alá: ZSO I. k. 4762. sz.: 1397 május.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Szerecsen Jakab.[halott link] Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 21.
További információk
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
