Szergej Nyikolajevics Pancirev

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Szergej Pantsirev
Született1969. július 30. (55 éves)
Moszkva, Szovjetunió
Állampolgárságaorosz
HázastársaAnna Vladi
Foglalkozásaköltő, író, műfordító
IskoláiMoszkvai Energetikai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Pantsirev témájú médiaállományokat.

Szergej Nyikolajevics Pancirev, oroszul: Сергей Николаевич Панцирев, angolul: Sergey Pantsirev (Moszkva, 1969. július 30. –) orosz költő, író, műfordító.

Élete és munkássága

1969. július 30. Moszkvában született. A Moszkvai Energetikai Egyetem Informatikai karán diplomázott. Informatikusként és projektmenedzserként dolgozott, 2002-ben Orosz Nemzeti Internet Díjat kapott. Húsz éve foglalkozik irodalommal, lírai költészettel. Debütáló kötete a Reflexiók 1994-ben jelent meg Moszkvában. Későbbi műveit tartalmazó Jelenkor című kötetét 2004-ben adták ki Szentpéterváron. Műveit magyarra,[1][2] lengyelre és angolra[3] fordították. Számos Vihar Judit[4][5] és Mandics György[6] verset fordított oroszra. Műfordítói minőségében részt vett a Századról századra bolgár költészeti antológiában. Versei és műfordításai szerepeltek Joszif Brodszkij a kortársak szemében című 2006-os antológiában, valamint az Akik nem felejtettek el című 2015-ös Joszif Brodszkij-emlékgyűjteményben. 2014 óta Budapesten él.[7] 2017-ben adták ki könyvét a magyar borokról, magyar borászatról orosz nyelven az orosz közönség számára. 2021-ben Rövid hullámok címen publikálták Magyarországon kötetét, magyar és orosz nyelven.[8] 2021-ben Szergej Pancirev verse részt vett az ELTE által szervezett Posztolj egy orosz verset akcióban.[9] 2022-ben Magyarországot képviselte az UNESCO költészet világnapi fesztiválján Varsóban[10]. A Moszkvai Írószövetség és a Magyar PEN Club tagja.[11] Felesége Anna Vladi Pancireva festőművész.[12]

Magyarul

  • Örömutazás, Vihar Judit versforditasai – Budapest: Napkút Kiadó Kft. 2023. – ISBN 978-615-6555-67-0
  • Magyar Múzsa 28. sz. (2023 június), Válasz nélkül – Szergej Pancirev versei
  • Rövid hullámok / Korotkije volni – Budapest: Irodalmi Jelen Könyvek, 2021. – ISBN 978-615-6285-07-2[8]
  • Irodalmi Jelen 21. évf. 237. sz. (2021. július), A másikhoz – Szergej Pantsirev versei[13]
  • Irodalmi Jelen 18. évf. 204. sz. (2018. október), versek[1]

Kritikák

„Ez a súlyos költészet felölel különféle hagyományokat, alkalmaz és megújít versformákat, s idősíkokat elevenít meg az antiktól a máig. Taglalja az idő hozadékát, összehajlásait, filozófiai vonatkozásait <...> A versbeszélő metafizikai töprengései alkotják lírája gerincét: van-e örökkévalóság, átláthatunk-e, átjárhatunk-e halottainkhoz, mi történik és mi szűnik meg az elváláskor, legyen az földi eltávolodás személyek közt, vagy időzés a lét és nemlét közti cezúra állapotában.” – V. Gilbert Edit[14] „Szergej rendkívüli költő. Úgy fejleszti tovább az orosz nyelvet és irodalmi eszköztárat, hogy az meglepő. <...> Pancirev ír lánc-szonetteket, orosz haikukat, s teljesen furcsa rímtelen szonetteket.” – Mandics György „Versei egy sokoldalú formaművészt, melankolikusan érzékeny alkotót, a világot a legapróbb rezdülésektől a kozmikus történésekig elmélyülten szemlélő költőt tártak elénk. A Kis repüléstan például rögtön közel enged a benső törékenységéhez: „Papírrepülőcske az én lelkem, / Hová visz el? Elhagyott vidékre? / Önműködő pilótája nincsen / S nem is tudja, milyen baj érne”. Képei plasztikusságáról árulkodik a Régi idők című verse: „A borús víz felett, mint tejes kelt tészták / Olyanok az emeletek.” S hogy a humor, a fanyar derű is milyen felszabadítóan hatja át a verseit, arra jó példa volt az Önértékelés, amelyben a „zseniség malasztját” fricskázza meg egy költői játékban.” – Laik Eszter[7]

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 Válasz nélkül – Szergej Pantsirev versei - Irodalmi Jelen Online. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  2. ↑ A másikhoz – Szergej Pantsirev versei Lángi Péter és Mandics György fordításában - Irodalmi Jelen Online. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  3. ↑ Agenda - Keenings – Inpress Books. [2016. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  4. ↑ Tizenkét haiku oroszul: Magyar Tudományos Művek Tára. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
  5. ↑ Юдит Вихар: Хайку из книги «Радость странствий». Пер. с венгерского и вступление Сергея Панцирева / М., «Иностранная литература» № 8, 2023, ISSN 0130-6545
  6. ↑ Дьердь Мандич ; пер. с венг. Елены Ивановой-Верховской, Елены Исаевой, Сергея Панцирева // Юность. - 2019. - № 6. - С. 28-37.. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  7. ↑ 7,0 7,1 Irodalmi Jelen Online: Papírrepülőcske-lélek a végtelenben. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  8. ↑ 8,0 8,1 Rövid hullámok - Irodalmi Jelen. [2021. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  9. ↑ Az orosz nyelv napja. (Hozzáférés: 2022. október 3.)
  10. ↑ Paweł Krupka – XXII Światowe Dni Poezji na Mazowszu - Pisarze.pl, Nr. 505, 2022. (Hozzáférés: 2022. október 3.)
  11. ↑ Magyar Idők: Versragu postagalambokból. (Hozzáférés: 2021. június 21.)
  12. ↑ Irodalmi Jelen: A tus útja - Anna Pantsireva kiállítása. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  13. ↑ Irodalmi Jelen 21. évf. 237. sz. (2021. július) A másikhoz – Szergej Pantsirev versei. [2021. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
  14. ↑ Itt az idő, V. Gilbert Edit: Irodalmi Jelen Online, 2021.10.25.. (Hozzáférés: 2024. február 18.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Szergej_Nyikolajevics_Pancirev&oldid=550484”