Szinérszeg
Szinérszeg (Sinersig) | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Boldor |
Rang | falu |
Községközpont | Boldor (Boldur) |
Irányítószám | 307083 |
SIRUTA-kód | 156142 |
Népesség | |
Népesség | 554 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 113 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
Szinérszeg, románul: Sinersig, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Buziásfürdőtől keletre, a Lugosra menő út mellett fekvő település.
Története
Szinérszeg nevét 1631-ben Szemczeg néven írták. Ekkor I. Rákóczi György birtoka volt. Neve 1723-1725 között Sinérseck, 1808-ban Szinerszeg, Sinerseg, 1913-ban Szinérszeg volt. A török hódoltság végén már lakott helység volt. Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen Sinérseck néven a lugosi kerületben van feltüntetve. 1761-ben már volt postaállomása is. 1779-ben a falut is Temes vármegyéhez csatolták. 1781-ben, a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor Keresztúry József vette meg, 1790-ben pedig már gróf Althan Jánosé, aki ugyancsak eladta Remetei Kőszeghy Jánosnak. A 19. század elején a Losonczi Gyürky-család birtoka lett. 1838-ban Gyürky Páltól Gyürky Eulália, és férjére Almássy Gedeon örökölte. 1876-ban Vargics Imre vásárolta meg, aki 1904-ben itt kastélyt is építtetett. A község határának délkeleti részében, Vargics Imre birtokán, a 20. század elején jó minőségű barnaszéntelepekre bukkantak. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Temes vármegyében, Krassó vármegye szélén, egy domb alatt lapályos helyen terül el, 510 oláh, 237 magyar katholikus lakossal, óhitű anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 2992 hold, ... Bírja Gyürky Pál, ki itt sok ezer birkát tenyésztet, s a magyar katholikus lakosok is tartanak juhokat
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott. 1910-ben 972 lakosából 350 magyar, 11 német, 594 román volt. Ebből 326 római katolikus, 20 református, 611 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma a 19. század közepén épült.
- Római katolikus temploma - 1904-ben épült.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
