Szintektikum
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kétkomponensű (binér) rendszerekben a Gibbs-féle fázistörvény értelmében az egymással egyensúlyban lévő fázisok száma maximálisan 3 lehet, ha csak kondenzált – tehát folyadék és/vagy szilárd halmazállapotú – fázisok alkotják a rendszert. A szintektikus fázisátalakulás egyike az ilyen háromfázisú folyamatnak, amely izoterm körülmények között játszódik le.

.
Egyes folyadékok – nagyobb hőmérsékleten olvadékok – bizonyos hőmérséklet alatt csak korlátozottan elegyednek. Ilyen kétkomponensű heterogén rendszerekben fordul elő, hogy a folyadékfázisok kölcsönhatásaként izoterm folyamatban szilárd oldat kristályosodik. A kétkomponensű rendszerben végbemenő szintektikus folyamatban – hőelvonás közben – az L1 A-ban dúsabb olvadékból és az L2 B-ben dúsabb olvadékból a szintektikus hőmérsékleten α szilárd oldat képződik. Az ábra jelöléseit figyelembe véve a fázisátalakulás az alábbi egyenlettel írható le:
ahol
- α az A-B szilárd oldat jele,
- L1 az A komponensben dúsabb olvadék jele,
- L2 a B komponensben dúsabb olvadék jele.
A mellékelt fázisdiagram abszcisszáján A és B koncentrációja, például tömegszázalékban, az ordinátán pedig a hőmérséklet látható. Az ábra olyan kétkomponensű rendszer fázisdiagramját mutatja, amelyben két – egymással korlátozottan elegyedő olvadékból izoterm folyamatban egy szilárd oldat képződik. A szintektikus fázisátalakulás reverzibilis folyamat. A szintektikus hőmérsékleten hőközlés hatására a folyamat fordított irányba játszódik le.