Szives Béla
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Szives Béla | |
Élete | |
Születési név | Schmiedt Béla |
Született | 1901. március 6. Mérk |
Elhunyt | 1971. november 13. (70 évesen) Hatvan |
Nemzetiség | magyarországi német (?) |
Pályafutása | |
Fontosabb művei | • Lelket az életbe • A megváltás szolgái • A fehér torony hívei |
Szives (Schmiedt) Béla (Mérk, 1901. március 6. – Hatvan, 1971. november 13.) magyar római katolikus pap, teológiai doktor, egyházi író.
Életútja
Középiskoláit a szatmárnémeti Római Katolikus Főgimnáziumban végezte, teológiai tanulmányait ugyanott a püspöki papnevelő intézetben kezdte és Budapesten a Központi Szemináriumban fejezte be. 1924-ben szentelték pappá, teológiai doktorátust 1942-ben szerzett. Előbb (1924 októberéig) segédlelkész volt Vállajon, majd Mérken (1927-ig), Nyírcsaholyban (1928 augusztusáig), Nyírmadán (1928–35 között), Pusztadoboson (1935–71). Ez utóbbi szolgálatát megszakítva, 1946-ban a szatmári püspökség irodaigazgatója. 1947-től ismét Pusztadobos plébánosa, itt temették el.[1]
Munkái (válogatás)
- Isten atlétái (Budapest, 1931);
- Lelket az életbe (Budapest, 1933);
- A megváltás szolgái (Budapest, 1937);
- Tükör előtt (Budapest, 1939);
- Az Úr katonái (Nagy Miklóssal, Budapest, 1940);
- Az Úr napja (Schrotty Pállal, Budapest, 1941);
- A fehér torony hívei (Budapest, 1942);
- Lorettói litánia (Budapest, 1943);
- Tövisfalvi tisztelendő (Szatmárnémeti, 1947).
Jegyzetek
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Tempfli Imre – Sipos Ferenc (összeáll.): A szatmári római katolikus egyházmegye író-papjai. Szatmárnémeti, 2000. 190–191.