Szotyori Nagy Endre

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Szotyori Nagy Endre
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

Szotyori Nagy Endre (Budapest, 1913. szeptember 20.Budapest, 1979. február 4.) magyar nótaszerző.

Életútja

Középiskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1930), majd jogot tanult, s 1937-ben elvégezte a zenekonzervatóriumot is. Az 1940-es években az Ellenzék munkatársa volt. Első verseit a Brassói Lapok és a Barátság c. folyóirat közölte. Dalszöveg-írással és zeneszerzéssel 1932 óta foglalkozott. Legismertebb nótái: Azt a boldogságot, Azt mondják, hogy szerencsém van, Álmot szőttem, édes álmot, Éjfélkor a bálteremben, Én az emberekkel rosszat sose tettem, Haragszik a rózsám, Kék a szeme, tengerkék, Kék a szilva, Öreg prímás, tégy hangfogót, Te voltál az első tavasz, Úgysem tudsz elmenni.

Források