Tököld
| Tököld (Tekolďany) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galgóci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1310 | ||
| Polgármester | Alena Rolincová | ||
| Irányítószám | 920 62 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | HC | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 203 m | ||
| Terület | 2,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 17° 54′ 15″48.491667°N 17.904167°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 17° 54′ 15″48.491667°N 17.904167°E | |||
| Tököld weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tököld témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tököld (szlovákul Tekolďany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galgóci járásában.
Fekvése
Galgóctól 14 km-re északkeletre, a Tököldi-patak felső folyásánál található.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek. A mai települést 1310-ben említik Tekulchen néven először. 1342-ben Tukulchen, 1773-ban Tekolgyany alakban szerepel a korabeli forrásokban. Első említésekor a Hont-Pázmány nembeli Kozma fia Péter birtoka volt. Később a galgóci uradalom része, az Erdődyek, majd 1642-től a Forgách család birtoka lett. Szőlőskertje volt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1869-ben 123-an éltek a községben. Vályi András szerint TÖKÖLD. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Atrakoz közel, és annak filiája; határja ollyan, mint F. Atraké.[1] Fényes Elek szerint Tököld, (Tekolgyán), tót falu, Nyitra vmegyében, Rodosnához délre 1 órányira: 86 kath. lak. F. u. gróf Erdődy Józsefné. Ut. post. Nagy-Ripény.[2] Nyitra vármegye monográfiája szerint Tököld, Tót-Dióstól délre, F.-Attrak mellett, 149 r. kath. tót lakossal. Postája Felső-Attrak, távirója és vasúti állomása Galgócz. Földesurai az Erdődyek voltak. 1310-ből származó feljegyzések szerint e községnek hajdan „Tökölcsény” (Tekulchen) volt a neve.[3] A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. 1975 és 1990 között Felsőatrak része, ma ismét önálló község.
Népessége
1910-ben 198, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 2001-ben 164 lakosából 161 szlovák volt. 2011-ben 149 lakosából 147 szlovák volt.
Nevezetességei
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1934-ben építették.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
A Galgóci járás települései | ||
|---|---|---|
Galgóc (Hlohovec) | ||
|  | |