Túrony

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Túrony
a túronyi református templom
a túronyi református templom
Túrony címere
Túrony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterVig Tímea (független)[1]
Irányítószám7811
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség255 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″45.908389°N 18.229150°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″45.908389°N 18.229150°E
Túrony (Baranya vármegye)
Túrony
Túrony
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrony témájú médiaállományokat.

Túrony község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.

Fekvése

A Villányi-hegység nyugati oldalán helyezkedik el, Siklóstól légvonalban 8, közúton 10 kilométerre északnyugatra, Pécstől 20 kilométerre délre, Harkánytól 6 kilométerre északra.[3] A szomszédos települések: észak felől Szalánta, kelet felől Bisse, délkelet felől Máriagyűd, dél felől Harkány, délnyugat felől Csarnóta, északnyugat felől pedig Garé.

Megközelítése

A község központján áthalad a Pécset a déli országhatárral összekötő 58-as főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Garéval és azon keresztül Bogádmindszenttel az 5815-ös út, Bissével az 57 111-es, Csarnótával pedig az 58 116-os számú mellékút köti össze.

Története

A kezdetektől 18. századig

A község már az újkőkorszaktól kezdve lakott, amikor a dunántúli vonaldíszes kerámia népei, majd a bronzkori mészbetétes kerámia népei éltek itt. A rómaiak korában fontos hadiút húzódott a településen keresztül. Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. 1237-ben a település birtokának fele Zydoy nemzetségbeli Macha fia Mihály Macha nevű fiának birtoka volt, aki helyett rokona és gyámja Kozma ispán fia Achilles 40 M-ért eladta azt a pécsi káptalannak, melynek falvaival volt körülvéve. 1290-ben a pécsi káptalan (egyházi) nemes tanúi között két túronyi lakos neve is szerepelt. Az 1207-ben, majd 1237-ben is Turul változatban feljegyzett település egy évszázaddal később már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal. A ma is álló templom is 13. századi,[3] és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.[4] 1543-ban lett a település az Oszmán Birodalom része lett. Hasonlóan Harkányhoz, amit 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalt a töröktől,[5] Túrony lakói is Szigetvár elestéig a magyar és török uraknak is adóztak.[3] A település ekkor már református volt.[3]

A 18-20. század között

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban a területre váratlanul rátörő rác katonák felégették a falut, vele együtt a templomot is.[3] A lakosság jelentős része elmenekült, és létrehozták Kis-Túronyt.[3][6] Nagy Mihály prédikátor így írt erről 1817-ben:[6]

„Ennyi bizonyos, hogy a' Rátz háborúban, 1706ban Turony elpusztittatott, s az elfutott Lakosok Bisse felől való Völgyben szállottak meg, melly mind e' mái napig Kis Turonynak hivattatik.”

A béke beálltával megkezdődött a falu helyreállítása, házról-házra. A faluban élő református gyülekezet, és katolikus közösség is igényt tartott a romossá lett, leégett templom helyreállítása után a templom használatára. 1726-ban megkezdődött a templom használhatóvá tétele. A falakat támpillérrel látták el. Az egykor még haranglábban álló harang 1730-as évszáma jelzi talán az egész templom újkori felavatásának időpontját. A harangot később áthelyezték a templom tornyába, ahonnan a hadügyi kormányzat 1915-ben elszállíttatta és beöntötte, a környék más harangjaival egyetemben, háborús célokra. A templom kazettás és festett mennyezete az 1744-es dátumot viseli, míg katedráját és székeit 1758-ban készítették, amit 1817-ben jegyzett le Nagy Mihály prédikátor.[6] A szabadságharc folyamán 1849-ben lezajló ún. turonyi ütközetben Kossuth seregei Kossa Dániel marócsai tanító vezetésével veszítettek,[3] s a császári seregek zászlaja alatt szolgáló horvát határőrség katonái, a magyar katonák üldözése során a falut ismét felégették. Közel negyven ház pusztult el, egyebek között a paplak is, a benne őrzött összes, a falura vonatkozó iratokkal és anyakönyvekkel együtt. A templom azonban sértetlen maradt. A református műemléktemplom egykori motívumait a Zsolnay-gyár használta. 1851-ben Fényes Elek a következőket írta a faluról:[7]

„Turony, magyar falu, Baranya vmegyében, a harsányi hegyek közt, 31 kath., 280 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaekklézsiával, vendégfogadóval, bortermesztéssel.; az üszöghi uradalomhoz tartozik. Utolsó posta Siklós.”

Újabb-kori történelmének része volt, hogy az itt működő szocialista gazdaság 1974-ben a garéi és a túronyi termelőszövetkezet beleolvadt a szalántaiba.

A 21. században

Turony község középkori templomát a Nemzeti Örökség Program támogatásával feltárták, a 2000 nyarán kezdődő ásatás és felmérés során. A műemléki felújítás 2001-ben kezdődött, és 2006. augusztus 12-én tartott hálaadó istentisztelettel zárult, amely a felújított templom legújabb-kori felavatási szertartása lett. A műemléki templom ma Bisse-Turony-Csarnóta Református Társegyházközség kezelésében áll.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Nyírfás Ágnes (független)[8]
  • 1994–1998: Nyírfás Ágnes (független)[9]
  • 1998–2002: Ifj. Szarkándi Lajos (független)[10]
  • 2002–2006: Ifj. Szarkándi Lajos (független)[11]
  • 2006–2010: Szarkándi Lajos (független)[12]
  • 2010–2012: Koncsecskó Jenő (független)[13]
  • 2012–2014: Szarkándi Lajos (független)[14]
  • 2014–2019: Szarkándi Lajos (független)[15]
  • 2019–2024: Szarkándi Lajos (független)[16]
  • 2024– : Vig Tímea (független)[1]

A településen 2012. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül, a győztestől messze leszakadva csak a második helyet érte el.[14]

Címere

Túrony címere három részre osztott pajzs.[18] A címer bal oldalán kék alapon a helyi református templomot ábrázolják. A jobb felső részen egy osztott háromszög látható, amelynek felső részén ezüst alapon kék szőlő, míg alsó részén zöld alapon ezüst tölgyfalevelet és makk található.[18] A címer fölött ezüstszalagon a település neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel.[18]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
268
269
268
242
259
244
245
255
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,6% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 19,9%, evangélikus 2,2%, felekezeten kívüli 25% (18,4% nem nyilatkozott).[19] 2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% görögnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 17,6% református, 2,5% evangélikus, 1,6% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[20]

Túrony, Árpád kori templom - légi fotó

Nevezetességei, rendezvényei

  • Árpád-kori templom. Egykoron Szűz Mária tiszteletére emelték, majd a 16. században református templommá alakították át.
  • Katonai- és népi hagyományőrző találkozó

Érdekességek

A településtől délre - már Csarnóta területén - található a „túronyi emelkedő”, amelyhez az a régi hiedelem kapcsolódik, hogy azon lovaskocsikra, amik a dombon kapaszkodnak fölfele, azokra fölül egy kísértet, aki miatt a lovak nem bírják tovább húzni a szekeret.[3]

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 Zentai, 91. o.
  4. Zentai, 92. o.
  5. Zentai, 109. o.
  6. 6,0 6,1 6,2 Zentai, 94. o.
  7. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek Turony, 1851
  8. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  11. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  12. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  13. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  14. 14,0 14,1 Túrony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  15. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  16. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  17. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  18. 18,0 18,1 18,2 Túrony címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  19. Túrony Helységnévtár
  20. Túrony Helységnévtár

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Túrony címszót a Wikiszótárban!
Garé Szalánta Bisse
Garé

Észak
Nyugat  Túrony  Kelet
Dél

Bisse
Csarnóta Harkány Bisse