Tükrös míniummadár
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_male_by_N._A._Nazeer.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pericrocotus flammeus (Forster, 1781) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tükrös míniummadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tükrös míniummadár témájú médiaállományokat és Tükrös míniummadár témájú kategóriát. |
A tükrös míniummadár (Pericrocotus flammeus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tüskésfarúfélék (Campephagidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Johann Reinhold Forster német természettudós írta le 1781-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa flammea néven.[3]
Előfordulása
Banglades, Bhután, Brunei, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Kambodzsa, Kína, Mianmar, Nepál, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.[4] Egyes források szerint csak India nyugati és déli részén, valamint Srí Lankán él.[3] Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 22 centiméter.[5] A hím tollazata fekete és vörös, vagy narancssárga, a tojóé szürke és olívsárga.
 |
 |
Életmódja
Általában csapatban rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
Gyökerekből és fűből ágvilla közé készíti fészkét.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
- ↑ 3,0 3,1 Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
- ↑ 4,0 4,1 4,2 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 5.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
