Tapodi Zsuzsa

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Tapodi Zsuzsa
Született1961. május 5. (63 éves)
Szatmárnémeti
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Nemzetiségemagyar
HázastársaB. Kovács András
Foglalkozásairodalomtörténész

Tapodi Zsuzsa (Szatmárnémeti, 1961. május 5. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, B. Kovács András (1949) felesége.

Életútja

A középiskolát Nagykárolyban végezte (1980). A kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán, magyar–spanyol szakon szerzett oklevelet. 1984–94 között a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Általános Iskola, valamint a Művészeti Líceum magyar nyelv- és irodalom szakos tanára, 1993–2002 között adjunktus a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékén, 2003 - 2018 docens a Sapientia EMTE Humán Tudományok Tanszékén, Csíkszeredában, 2018-tól professzor ugyanitt. Doktori disszertációját Gaál Gábor pályájának utolsó szakaszáról 2000-ben a BBTE-n védte meg. 1985–94 között a kommandói Nyári Anyanyelvi Táborok szervezője és előadója volt. Alapító tagja az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, konferenciák, versenyek, táborok szervezésében vesz részt. 1997-től tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, 2000-től az MTA köztestületének és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak. 2005-től alapító tagja a Romániai Hungarológiai Társaságnak, 2011-től tagja a Román Összehasonlító Irodalmi Társaságnak, 2019-től a Nemzetközi Összehasonlító Irodalmi Társaságnak (AILC).

Munkássága

Első írását az Utunk közölte 1979-ben. Külső munkatársként a sepsiszentgyörgyi Európai Idő Tik-Tak c. gyermeklapjának Mitológia című rovatát vezette (1990–91); anyanyelvápoló jegyzeteit a bukaresti rádió magyar adása sugározta (1993–96); tudománynépszerűsítő, nyelvhelyességi cikkei, közleményei, könyvismertetései a Romániai Magyar Szó, Háromszék, Nagykároly és Vidéke hasábjain jelentek meg. Irodalomtörténeti tanulmányaiban a romániai rendszerváltás előtti időszak irodalmi kánonjainak, kultusz és irodalom viszonyának kritikai vizsgálatát tűzte ki célul; irodalomoktatóként, több tankönyvével és szöveggyűjteményével az irodalmi mű szövegközpontú megközelítését kívánta elősegíteni. Kutatási területei: összehasonlító irodalom, imagológia.

Tanulmányai (válogatás)

  • Gumipitypang és irodalomkritika (Hungarológia, 1997/11);
  • Kánonok színeváltozása (Helikon, 1998/21); Dicsőséges kudarcaink – továbbélő paradoxonaink (Tóth Sándor Gaál Gábor-könyvének kritikája. Erdélyi Múzeum, 1998/1–2);
  • A sors mint jelkép. A Gaál Gábor-utóélet kultikus vonulata (Helikon, 1999/19);
  • Gondolatok közelmúltunkról leveleket lapozgatva (Helikon, 2001/6);
  • Gaál Gábor (in: Erdélyi panteon. Művelődéstörténeti vázlatok. Marosvásárhely, 2001);
  • Libertate în întuneric. Despre Kertész Imre, laureatul Premiului Nobel 2002. (Observator cultural, 139/2002);
  • Budapest – Európa, via Auschwitz (Székelyföld, 2002/11);
  • Dilettánsok dühöngése? (Az ÁIMK kiadói politikájáról). (Korunk, 2003/8); *Tükrök a tükörben. Az intertextualitásról Nabokov Lolitája kapcsán (Székelyföld, 2004/7);
  • Egy huszadik századi szerkesztő-kritikus utóéletének alakulása a kultusz, autorizáció és kisajátítás koordinátái között (in: Hatalom és kultúra. Budapest, 2004);
  • Egy bodhiszattva kultusza és a transzszilvanista eszmerendszer továbbélése a hetvenes évek erdélyi magyar irodalmában. Magyari Lajos: Csoma Sándor naplója (in: Kultusz, Mű, Identitás. Kultusztörténeti tanulmányok. Budapest, 2005);
  • Metamor­fozele istoriei profetului Iona în operele Jónás könyve de Babits Mihály şi Iona de Marin Sorescu (in: Modele şi metamorfoze inter- şi intraculturale. Bukarest, 2006);
  • Jelentés a „szív-atmoszféra” változásairól. Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal és Reményik Sándorral (Korunk, 2006/9);
  • Az identitás kígyók és hollók labirintusában. Szilágyi István: Hollóidő; Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka (Székelyföld, 2007/7);
  • Az Ady-kultusz hatása az induló erdélyi magyar irodalom identitástudatára (in: Közösség, kultúra, identitás. Kolozsvár, 2008);
  • Új manierizmus? Rejtély és kulturális emlékezet négy posztmodern regényben (in: Idő(m)értékek, kontextusok. Bukarest, 2008);
  • Cultură generală? Context comun european? (in: O evaluare a politicilor de producere a bilingvismului. Kolozsvár, 2008);
  • New Mannerism? Mystery and Cultural Memory in Four Postmodern Novels (in: Acta Universitatis Sapientiae, seria Philologica 1/1, 2009, Sapientia Hungarian University of Transilvania);
  • Az érzelmes utazó és a tudós hazafi Kazinczy Erdélyi leveleiben (in: Létünk, Novi Sad 2009/IV);
  • Kis- és nagyrégiók, centrum és periféria a 21. század elején (in: Erdélyi  Múzeum, Kolozsvár, 2011/2);
  • Imagológia – egy ősi gyakorlat megújuló megközelítésben (in: Létünk, Novi Sad 2011/12);
  • Milyen esélye van az irodalomnak és az irodalomtanításnak a XXI. században? (Kultúratudományi kontextusok és imagológia – Intermedialitás és adaptáció) (in: Létünk, Novi Sad 2012/12);
  • Kulturális identitás és alteritás az időben (Identitate culturală și alteritate) (in: Létünk, Novi Sad, 2013/3);
  • Tudományos műhelyek a Székelyföldön (in: Létünk CD melléklete, Novi Sad, 2013/4);
  • Mozgó tükrök. Egy kortárs székely író regényei (in: Tanulmányok=Studije=Studies (A Novi Sad-i egyetem folyóirata), 2013);
  • Geocultural Aspects in Contemporary Novels (in: Romanian Journal of Literary Studies.  nr.4/ 2014. Tg. Mureș);
  • Translation and Transtextuality (in: Acta Universitatis Sapientiae, seria Philologica 6/1, 2014, Sapientia Hungarian University of Transilvania);
  • Utazás Bécsbe. A saját és a másik idegensége (in: Hungarológiai Közlemények, Novi Sad, 2015/2);
  • Quo Vadis, Homo Viator? Journeys in Joze Hradil’s Faceless Pictures (in: Acta Universitatis Sapientiae, Philologica, 7/1, 2015);
  • „Egy, kit a szó nevén szólít” Három jegyzet a 110-hez (Böndör Pál regényéről) (Studiu despre romanul lui Böndör Pál ). In Nemzet- sors- identitás (Națiune/soartă/identitate). Ed.  Papp Ágnes Klára- Sebők Melinda- Zsávolya Zoltán, Károlyi Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2015
  • Recenzió Bence Erika könyvéről: Virtual History of Literature (in: Philobiblon- Transylvanian Journal of Multidisciplinary Research in the Humanities, 21/1, 2016);
  • Itt és máshol- térben, lélekben, létben (Tompa Andrea: Fejtől s lábtól) (in: Topos. Journal of Space and Humanities 2016/5, Egyetemi Kiadó, Pannon Egyetem, Veszprém);
  • Recenzió Dani Erzsébet: Identitásgyarmatosítás Erdélyben cimű könyvéhez(in: Híd, 2016/ 10-11, Novi Sad);
  • Liminality and Border Crossing in Ádám Bodor’s Novels (in: Acta Universitatis Sapientiae, Philologica, 9/1, 2017);
  • Recenzió Lakatos István könyvéről: Siculia (in: Acta Universitatis Sapientiae, Philologica,  11, 2017);
  • Két posztszovjet írónő a „nagy utópia” kiépítéséről és összeomlásáról (in: Hungarológiai Közlemények, 2017/1, Novi Sad);
  • Between Human and Animal in. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica,  11/ 1 (2019) 65-82
  • A történelmi regény változatairól. Bence Erika: Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből in. Korunk, Kolozsvár 2019/2;
  • Tisztelgés Fényi István születésének centenáriumán. Sugárút. Szatmári Műhely, Szatmárnémeti, 2019/1
  • Tisztelet az alapozónak. Berki Tímea: A román irodalom magyar bibliográfiája 1970-1980 in. Helikon, Kolozsvár, 2019/18
  • Határ. Sugárút. Szatmári Műhely, Satu Mare, 2019/1

Kötetei (válogatás)

  • Eszmélet; Rongyszőnyeg. Irodalmi szöveggyűjtemények középiskolások számára (Sepsiszentgyörgy 1998);
  • Irodalmi kánonok; Editura Universitatii din Bucuresti, Bucureşti, 2000
  • Irodalom a politika szolgálatában. Gaál Gábor munkássága pályája utolsó szakaszában, 1946-1954; NHK, Bp., 2001 (Officina Hungarica)
  • Közösség, kultúra, identitás. Válogatás a Kultusz, kultúra, identitás (Csíkszereda, 2003. szeptember 26-28.), Közösség és idegenek (Csíkszereda, 2005. szeptember 14-16.) című konferenciák előadásaiból; szerk. Pap Levente, Tapodi Zsuzsa; Scientia, Kolozsvár, 2008 (Műhely)
  • A soha el nem vesző könyv nyomában. Irodalmi tanulmányok; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008
  • A hagyomány burkai. Tanulmányok Balázs Lajos 70. születésnapjára; szerk. Lajos Katalin, Tapodi Zsuzsanna Mónika; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár. 2009 (Kriza könyvek)
  • Kapcsolatok, képek. Imagológiai tanulmányok; szerk. Pap Levente, Tapodi Zsuzsa; Státus, Csíkszereda, 2011
  • Tükörben. Imagológiai tanulmányok; szerk. Tapodi Zsuzsa, Pap Levente; Scientia, Kolozsvár, 2011 (Műhely)
  • A tér értelmezései, az értelmezés terei; szerk. Pieldner Judit, Tapodi Zsuzsa; Erdélyi Múzeum-Egyesület–Státus, Kolozsvár–Csíkszereda, 2012
  • Györgybiró István: Pokoljárás a Don-kanyarnál és az erdős Kárpátoknál; szerk. Tapodi Zsuzsa; T3, Sepsiszentgyörgy, 2013
  • Szövegek szövete. Irodalomtörténeti tanulmányok; RHT–Erdélyi Múzeum Egyesület, Bukarest–Sepsiszentgyörgy–Kolozsvár, 2014
  • Itinerare textuale. Studii și eseuri de istoria culturii și de literatură comparată, Editura Vasiliana...98, Iași, 2017
  • Szövegekben csemegézve. Az olvasástól a megértésig.Tanulmányok, esszék. Ed. Státus, Csíkszereda, 2017
  • Köztes terek. szerk. Lajos Katalin, Tapodi Zsuzsa, Scientia, EME, Kolozsvár, 2019

Díjak

Források

További információk

  • Tóth Sándor: Egy félreértés természete. Erdélyi Múzeum, 1999/1–2.
  • Papp István Géza: A „szentté avatás” változatai. A Hét, 2001/3.
  • Pieldner Judit: Kánon, szövegköziség, kultusz. Háromszék, 2008. december 6.
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Tapodi_Zsuzsa&oldid=867258”