Tarka dió-levéltetű
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tarka dió levéltetvek és hangyák
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Panaphis juglandis Goeze, 1778 | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tarka dió-levéltetű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka dió-levéltetű témájú kategóriát. |
A tarka dió-levéltetű (Panaphis juglandis), a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj. Mezőgazdasági kártevő, a diót károsítja.
Megjelenése
A szárnyas nőstények hossza 3,6 mm. Feje és tora barnásfekete, a potroh alapszíne citromsárga, hátoldalán sötétbarna középsávokat és foltokat visel. A szemek pirosak, a csápok és a lábak sárgák, a harmadik lábpár combi részén sötétbarna gyűrű található. A szárnyakon az erezet mentén sötétbarna sávok húzódnak.
Életmódja
A párás, meleg környezetet szereti, azokban az években terjed el, mikor ilyen az időjárás.[1] Egyetlen tápnövénye a dió, semmilyen más növényre nem telepszik át.[2] Az ősanyák május folyamán kelnek ki, amik, megfigyelések szerint már szárnyas alakok. A nőstények elevenszüléssel nagy tömegű lárvának adnak életet, ezek a diólevél fonákján, a főér mentén szabályos sort képezve szívogatnak. Szeptember végétől jelennek meg a telepeken a szárnyatlan ivaros nőstények és a szárnyas hímek. A nőstények megtermékenyülésük után rakják le petéiket a rügyek mellé, melyek áttelelnek. Mivel bőségesen ürítenek mézharmatot, a telepeket a hangyák is szívesen látogatják.
Kártétele
A szívogatás hatására a levelek nem torzulnak, de a károsított főér megbarnul, majd elhal. Ennek következtében a levelek hamarabb befejezik működésüket, idő előtt lehullanak.
Védekezés
Bár igen elterjedt kártevők, kémiai védekezés ellenük nem szokott szükségessé válni. Ha azonban túlzottan elszaporodnak, egyéb gyümölcsfáknál alkalmazható levéltetvek elleni rovarölő szerek ellenük is hatásosak.[2]
Források
- Bodor János – Gallyas Csaba: Hasznos és káros rovarok a kertben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1975. ISBN 963 230 367 9
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
- ↑ 2,0 2,1 Bálint Gazda honlapja - Diófák lombján élő tavaszi kártevők. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
