Tesöld
| Tesöld (Chișoda) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Gyüreg |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyüreg (Giroc) |
| Irányítószám | 307221 |
| SIRUTA-kód | 155332 |
| Népesség | |
| Népesség | 4271 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 42′ 10″, k. h. 21° 12′ 41″45.702778°N 21.211389°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 10″, k. h. 21° 12′ 41″45.702778°N 21.211389°E | |
 | |
Tesöld románul: Chișoda, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Temesvártól délre fekvő település.
Története
Tesöld nevét 1333-ban említette először oklevél, Tesuld néven. 1334-ben Tesola, 1462-ben Thessewld, 1761-ben Kischoda, 1808-ban Kissoda, 1851-ben Kisoda, 1888-ban Kissoda, 1913-ban Tesöld néven említették. Neve szerepelt az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely is volt. 1399-ben Thesewlch Zsigmond király birtokába jutott, 1456-ban pedig Hunyadi János kapta királyi adományul; még ez évben Hunyadi László és Mátyás horogszegi Szilágyi Mihálynak adta Thyseld birtokot, később a berekszói Hagymás családé lett. 1462-ben, amikor berekszói Hagymás Miklós testvéréül fogadta Szentgirolti Jánost, az utóbbi e helységre is igényt tartott. 1464-ben Szegedi Máté fia László és Szentgirolti János voltak a földesurai. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult. A mai helység az 1725-1760 közötti években települt be újra. Az 1761. évi hivatalos térképen Kischoda néven, óhitűektől lakott helységként szerepelt. Később németek telepedtek ide. 1838-ban 59 2/8 egész jobbágytelekből állt és a kamara volt a földesura. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Kisoda, 1463 óhitű lakossal, kik az egész Bánságban első fürjfogók. Határa 3075 hold, ... Bírja a kir. kincstár
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Központi járásához tartozott. 1910-ben 3007 lakosából 768 magyar, 969 német, 1223 román volt. Ebből 1603 római katolikus, 98 református, 1253 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.