Thamnophilus murinus
Thamnophilus murinus | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() A hím
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Thamnophilus murinus Sclater & Salvin, 1868 | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Thamnophilus murinus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Thamnophilus murinus témájú kategóriát. |
A Thamnophilus murinus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Philip Lutley Sclater és Osbert Salvin írták le 1868-ban.[3]
Alfajai
- Thamnophilus murinus canipennis Todd, 1927
- Thamnophilus murinus cayennensis Todd, 1927
- Thamnophilus murinus murinus P. L. Sclater & Salvin, 1868[2]
Előfordulása
Dél-Amerikában, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és száraz erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 14 centiméter, testtömeg 17–20 gramm.[5]
Életmódja
Különböző rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe elég rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ 2,0 2,1 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 5.)