Tiszasalamon
| Tiszasalamon (Соломоново) | |||
 | |||
| Tiszasalamoni utcarészlet a református templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Csap község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1332 | ||
| Irányítószám | 89460 | ||
| Körzethívószám | 8-0312 | ||
| Népesség | |||
| Magyar lakosság | 70% | ||
| Népsűrűség | 218,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 102-107 m | ||
| Terület | 6,15 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 25′ 50″, k. h. 22° 09′ 50″48.430556°N 22.163889°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 50″, k. h. 22° 09′ 50″48.430556°N 22.163889°E | |||
 Tiszasalamon
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasalamon témájú médiaállományokat. | |||
Tiszasalamon (ukránul: Соломоновo [Szolomonovo]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
Tiszasalamon a Latorca és a Tisza között, az ukrán–magyar–szlovák hármashatár szögletében fekszik, Csap szomszédságában. Területe: 2009 hektár. Szomszédos települések: Csap (Чоп), Záhony, Ágcsernyő (Čierna nad Tisou). Közigazgatásilag hozzá tartozik a cseh időben betelepített és ukránok által lakott Sztrázs kolónia is. A település 1000-től 1920-ig, majd 1938-tól 1944-ig Magyarországhoz tartozott (Ung vármegye), 1920-1938 között Csehszlovákia, 1945-től Kárpátalja része. Salamon Kárpátalja nyugati részén, a Kárpátaljai-alföldnek a Csapi-Munkácsi-síkság területén helyezkedik el. A településtől délre a Tisza, északra a Latorca folyik. A fő domborzatformákat környékén a folyók hozták létre. A terület döntő többsége mára szántóföld, kert, rét és legelő, míg fás területek csak a folyók árterületén találhatóak. A falu körüli földeket őserdők borították az 1850-es évekig, amikortól is fokozatosan kiirtották azokat. A folyószabályozásokig Salamont a Tisza és a Latorca gyakran fenyegette árvizeivel.
Nevének magyarázata
„… Salamon helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással; vö.: 1138/1329: Solamin személynév…”
Története
A falu nevét a „Salamon” személynévről kapta. Ezzel kapcsolatban egy legenda is fennmaradt. A legenda szerint Salamon, Csap és Ásvány neve egyetlen embertől származik. Valami nagy uraság járt ezen a vidéken, amikor éppen kocsimarasztaló nagy sár volt a tengelytörő utakon. Az uraság rá is kiáltott a kocsisára: – Nosza fiam Salamon! Csapj a lovak közé, mert itt rekedünk ebben a nagy ásványban. Salamon a térség egyik legrégibb települése. Határában magyar honfoglalás kori sírt is találtak. 1312-ben Homonnai Drugeth Fülöpé lett. Első írásos említése az 1332-1337-es pápai tizedlajstromban található. A 14. században Zemplén vármegyéhez számították. Az Aba-nembeli Amadé fiúk hűtlenségük miatt elvesztették. 1332-1337-ben „Salmon”, „Salomon”-nak írják, templomos helységként. 1387-ben vámját és tiszai révjét említik, ekkor már Ung vármegyéhez számítják. 1499-ben a Nevickei vár tartozéka. 1567-ben 7 jobbágylakosa van. A 17. században a Homonnai család ungvári uradalmához tartozott. 1600-ban földesura Homonnai László, adóalapja 10 jobbágy lakóháza. 1696-ban 10, 1715-ben Záhony falu egy részével 19, 1720-ban 17 jobbágy lakosa volt. A Tisza áradásai miatt határának csak jelentéktelen részét művelhették. A 18. században egyik része Vécsey báró tulajdona lett, másik része az ungvári uradalom tartozéka. 1786-ban magyar faluként szerepel református templommal. Vályi András leírása 1796-ból: „SALAMON. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura az Ungvári Uradalom, lakosai katolikusok, fekszik Kis-Ráthoz nem meszsze, mellynek filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”[1] Fényes Elek leírása 1851-ből: „Salamon, magyar falu, Ungh vgyében, a Tisza jobb partján, 22 kath., 358 ref., 9 zsidó lak. Ref. anyatemplom.”[2] Ekkor a falu birtokosa a Ritter-család. 1869-ben 672 főnyi lakosa volt. Salamonban 1919-ben többen a kommunista eszmék mellé álltak. Salamon 1920 előtt Ung vármegye Nagykaposi járás Tiszaháti körjegyzőséghez tartozott. Már az 1919. szeptember 10-én megkötött Saint Germain-i békeszerződés értelmében Salamon Csehszlovákia része lesz, de majd csak a trianoni békeszerződés megkötése után csatolják el, ahol a szlovákiai Királyhelmeci járás (Kráľovskochlmecký okres) része lett, ami a Kassai megye (Košická župa) része volt.
1922-től a csehek a falu mellé egész családokat telepítettek, hogy fellazítsák a helyi magyarságot. Így idővel kialakult a Sztrázskolónia. A kommunistáknak Salamonban is volt pártcsoportja, ami 1922-ben alakult és a csapi pártszervezet irányítása alatt működött.
Az első bécsi döntést követően (1938. november 2.) visszacsatolták Magyarországhoz. 1940-ben Salamon Ung vármegye Ungvári járás Csapi körjegyzőségének része volt. A települést a magyar-német csapatok 1944. november 23-án adták fel és foglalja el a szovjet „felszabadító” hadsereg. 1944-ben a sztálinisták 43 férfit hurcoltak el a településről az úgynevezett „málenykij robot” során. Közülük 19-en soha nem tértek haza családjukhoz. 1945. június 29-e után az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták Csapot és Tiszasalamont a szovjet-csehszlovák szerződés értelmében. 1950-ben Salamon központjában parkot létesítettek, 1953-ban teljesen villamosítják a községet. 1960-ban a szovhoz költségén és társadalmi munkával általános iskolát építettek. 1964-ig a falu neve ukránul Шоломонове. 1991-től a független Ukrajna része. Az 1990-es évek elején a Szovjetunió megszűntével a falu gazdasága tönkrement. A lakosság nagy része a „határból” és egyéb munkalehetőségekből próbált megélni. Az utóbbi pár esztendőben a falu ismét fejlődésnek indult. A helység határában terül el a Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezet, ahová az elmúlt években több nyugati világcég korszerű gyárat, gyáregységet telepített. 2002-ben bevezették a földgázt. 2005 végére 2 kilométernyi vízvezetéket építettek ki a faluban.
Népesség
- 1828 – 353 fő
- 1869 – 672 fő
- 1890 – 807 fő: magyar 769 (95,2%), német 30, ruszin 5, szlovák 3 fő
- 1910 – 768 fő
- 1940 – 932 fő: magyar 874 (93,8%), ruszin 52 (5,6%), szlovák 2 (0,2%), egyéb 4 (0,4%) fő
- 1944 – 972 fő
- 1969 – 1459 fő
- 1982 – 1427 fő
- 1989 – 1420 fő, ebből magyar 1000 fő (70,4%)
- 1991 – 1480 fő, ebből magyar 1050 fő (70,9%)
- 2003 – 1387 fő: magyar 833 fő (60,1%), ukrán 39%, egyéb 0,9%
- 2007 – 1342 fő: magyar 70%, ukrán 29%, egyéb 1%
Zárt közösségét az utóbbi időben egyre több betelepülő ukrán család lazítja fel. A fiatalság körében nagyméretű az elvándorlás és az ingázás.
| 2001 | 1 342
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[3]
Gazdasága
A falu földterületének egy része napjainkban privatizálva van. A lakosság nagy része a szomszédos Csapon dolgozik. Napjainkban a falu gazdasága nagyon fellendült. A falu területén két gyár is található: a Škoda autógyár és az Edelweiss parkettagyár. A szabad gazdasági övezetben van jelen az Avtoport-Csop, ami a kamionokon történő áruforgalommal foglalkozik. Itt nyitotta meg a Volkswagen a személyautó összeszerelő üzemét, amelyben Škoda és Volkswagen személygépkocsikat raknak össze.
Emlékhelyei, nevezetességei
A református templom 1903-ban épült, melyet 2003-ban a 100 éves évforduló alkalmából újítottak fel. A salamoni temetőben áll a sztálinizmus és a második világháború áldozatainak az emlékműve. Először 1989. november 21-én kopjafát szenteltek a munkatáborokban meghaltak emlékére, amely helyett később emlékművet állítottak. A falu központjában található a második világháborús szovjet emlékmű. A községháza épületének falán pedig Salamon szovjet „felszabadítását” méltató emléktábla látható.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
További információk
- Tiszasalamon – Kárpátaljaturizmus.net
- SzSzKSz topográfiai térképe
- Ung vármegye domborzati térképe és leírása
- Ung vármegye közigazgatási térképe
- Magyarország helységnévtárai, 1873–1913
