Tove Ditlevsen

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Tove Ditlevsen
SzületettTove Irma Margit Ditlevsen
1917. december 14.
Koppenhága,  Dánia
Elhunyt1976. március 7. (58 évesen)
Koppenhága, Dánia
Állampolgárságadán
Nemzetiségedán
HázastársaAz adatok szerializációja sikertelen
Foglalkozása
Kitüntetései
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeAz adatok szerializációja sikertelen
A Wikimédia Commons tartalmaz Tove Ditlevsen témájú médiaállományokat.

Tove Irma Margit Ditlevsen (Koppenhága, 1917. december 14. – Koppenhága, 1976. március 7.) dán költő és író.[1][2][3] Számos műfajban publikált műveivel halálakor Dánia egyik legismertebb írója volt.[4]

Élete

Ditlevsen és Victor Andreasen(wd), mint ifjú házasok, 1951

Tove Ditlevsen Koppenhágában született,[5] és Vesterbro munkásnegyedében nőtt fel. Gyermekkori élményei voltak munkája fókuszpontjai. "A gyermekkor hosszú és keskeny, mint a koporsó, és egyedül nem tudsz kiszabadulni belőle" – mondta.[6] Ditlevsen négyszer házasodott (és vált el).[7] Élete során 29 könyvet adott ki, köztük novellákat, regényeket, költészetet és emlékiratokat. A női identitás, az emlékezet és a gyermekkor elvesztése visszatérő téma munkáiban. Tizenkét évesen kezdett el verseket írni.[8] Első verseskötete a húszas évei elején jelent meg.[9] 1947-ben Blinkende Lygter (Vibráló fények) című verseskötetével nagy sikert aratott. A Danmarks Radio megbízta egy regény megírásával, a Vi har kun hinanden (Csak egymásnak vagyunk) címmel, amelyet 1954-ben adtak ki, és rádiórészletként sugározták.[10] Ditlevsen egy rovatot is írt a Familie Journalen hetilapban, amelyben az olvasók leveleire válaszolt.[4] Három könyve, a Barndom (Gyermekkor), az Ungdom (Ifjúság) és a Gift (a szónak két jelentése van: méreg ill. házasság) önéletrajzi trilógiát alkot.[8][11][12] A Koppenhága-trilógiának nevezett három kötet 2023-ban jelent meg magyarul Kertész Judit fordításában. Felnőtt élete során Ditlevsen alkohol- és kábítószer-problémákkal küszködött, és többször került pszichiátriai kórházba, ami későbbi regényeinek visszatérő témája.[13] 1976-ban altató túladagolással öngyilkos lett.[14] Harmadik férjétől származó fiát, Michael Ryberget, aki 1999-ben közlekedési balesetben halt meg, anyja mellé temették.[15]

Elismerés és örökség

Ditlevsen 1953-ban Tagea Brandt Rejselegat, 1956-ban De Gyldne Laurbær(wd) kitüntetést kapott. 2014-ben bekerült a dán általános iskolák irodalmi kánonjába.[16] Az azonos nevű versgyűjteményből származó „Blinkende Lygter” című költeményére hivatkoznak, és eredeti névadója a 2000-es Gengszterek fogadója című filmnek, amit Anders Thomas Jensen(wd) rendezett és amelyet többször Dánia legnépszerűbb játékfilmjének választottak. Barndommens gade című regényéből filmet készítettek az 1980-as évek közepén, Anne Linnet pedig kiadott egy albumot Ditlevsen verseivel.[17] Az album zenéjét a Barndommens gade című filmben is felhasználták.[18]

Bibliográfia

  • Pigesind, versek 1939.
  • Slangen i Paradiset, versek 1939.
  • Man gjorde et barn fortræd, regény 1941.
  • De evige tre, versek 1942.
  • Lille Verden, versek 1942.
  • Barndommens gade, regény, 1943.
  • Den fulde Frihed, novellák 1944.
  • Det første møde, novella, 1944.
  • For Barnets Skyld, regény, 1946.
  • Blinkende Lygter, versek, 1947.
  • Dommeren, novellák, 1948.
  • Tårer", novella, 1948.
  • En flink dreng, novellák, 1952.
  • Paraplyen, novellák, 1952.
  • Nattens dronning", novella, 1952.
  • Vi har kun hinanden, 1954.
  • Jalousi, versek, 1955.
  • Der bor en pige, poem, 1955.
  • Kvindesind, versek, 1955.
  • Annelise – 13 år, gyermekkönyv, 1958.
  • Flugten fra opvasken, emlékiratok, 1959.
  • Hvad nu Annelise?, gyermekkönyv, 1960.
  • To som elsker hinanden, regény, 1960.
  • Den hemmelige rude, versek, 1961.
  • Den onde lykke, novellák, 1963.
  • Dolken, novellák, 1963.
  • Barndom, emlékiratok, 1967.
  • Ungdom, emlékiratok, 1967.
  • Ansigterne, regény, 1968.
  • De voksne, versek, 1969.
  • Det tidlige forår, emlékiratok, 1969.
  • Gift, erindringer, emlékiratok, 1971.
  • Det runde værelse, versek, 1973.
  • Parenteser, essays, 1973.
  • Min nekrolog og andre skumle tanker, essays, 1973.
  • Min første kærlighed, emlékiratok, 1973.
  • Vilhelms værelse, regény, 1975.
  • Tove Ditlevsen om sig selv, emlékiratok, 1975.
  • Til en lille pige, versek, 1978.
  • Kærlig hilsen, Tove – Breve til en forlægger, levelek (1969-1975), 2019.

Magyarul megjelent

  • Gyerekkor (Barndom; Koppenhága-trilógia 1.) – Park, Budapest, 2023 · ISBN 9789633559536 · Fordította: Kertész Judit
  • Ifjúkor (Ungdom; Koppenhága-trilógia 2.) – Park, Budapest, 2023 · ISBN 9789633559550 · Fordította: Kertész Judit
  • Függés (Gift; Koppenhága-trilógia 3.) – Park, Budapest, 2024 · ISBN 9789633559574 · Fordította: Kertész Judit

Díjak és támogatások

  • 1942 – Carl Møllers Legat
  • 1942 – Emma Bærentzens Legat
  • 1942 – Astrid Goldschmidts Legat
  • 1945 – Forfatterforbundets Legat
  • 1945 – Holger Drachmann-legatet
  • 1950 – Edith Rode Legatet
  • 1952 – Direktør J.P. Lund og hustru Vilhelmine Bugge's Legat
  • 1953 – Otto Benzons Forfatterlegat
  • 1953 – Tagea Brandt Rejselegat
  • 1954 – Emil Aarestrup Medaillen
  • 1955 – Tipsmidler
  • 1956 – De Gyldne Laurbær
  • 1958 – Jeanne og Henri Nathansens Mindelegat
  • 1958 – Morten Nielsens Mindelegat
  • 1959 – Forlaget Fremads folkebiblioteks legat
  • 1959 – Ministry of Culture's children book prize (Denmark) (Kulturministeriets Børnebogspris) for her children's book Annelise – tretten år
  • 1966 – Rektor frk. Ingrid Jespersens Legat
  • 1971 – Biblioteksafgiftens top 25: 10 (She was number 10 on the top-25 list over library books
  • 1971 – Søren Gyldendal Prize
  • 1975 – Dansk Forfatterforenings H.C. Andersen Legat
  • 1975 – Jeanne og Henri Nathansens Mindelegat
  • 1999 – 23 years after her death, the readers of Politiken could choose a book as "Danish book of the Century". Ditlevsen's book Barndommens gade was number 21.[19]

Jegyzetek

  1. ↑ Denstoredanske.dk Tove Ditlevsen - The Grand Danish Encyclopedia (in Danish)
  2. ↑ Eberstadt, Fernanda: In Tove Ditlevsen’s World, Happy Families Don’t Stand a Chance, 2022. április 19.
  3. ↑ Tove Ditlevsen’s Art of Estrangement. The New Yorker , 2021. február 3.
  4. ↑ 4,0 4,1 (1992) „Tove Ditlevsen and the Aesthetics of Madness”. Scandinavian Studies 64 (2), 243–262. o. ISSN 0036-5637. JSTOR 40919418. 
  5. ↑ Ellentmondó információk állnak rendelkezésre arról, hogy a születési év 1917 vagy 1918, de a sírköve 1917-et jelez. 1917. december 14-én született, a Hedebygade 30A címen lakik: egyházi könyv Koppenhága , Christ Church plébánia, 1917-1921, p. 162.
  6. ↑ »Azt hiszem, egy kicsit őrült vagyok«
  7. ↑ Kvinfo.dk Tove Ditlevsen (Kvinfo is a Danish encyclopedia about notable Danish women)
  8. ↑ 8,0 8,1 The Labyrinth of Memory. Nordic Women's Literature , 2012. január 20. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  9. ↑ Tove Ditlevsen (English nyelven). Penguin Random House . (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  10. ↑ Historical dictionary of Scandinavian literature and theater. Scarecrow Press, 49–51. o. (2006. április 19.). ISBN 978-0810865013 
  11. ↑ Solis, Marie: The Brutal Transcendence of Tove Ditlevsen, 2021. május 6.
  12. ↑ Eisenberg, Deborah: Awful But Joyful | Deborah Eisenberg
  13. ↑ Syberg, Karen. Tove Ditlevsen: myte og liv. Copenhagen: People's Press (1997). ISBN 9788770552264 
  14. ↑ Liukkonen, Petri: Tove Ditlevsen. Books and Writers (kirjasto.sci.fi) . Kuusankoski(wd) Public Library. [2011. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. ↑ Karen Syberg: "Mandlen i brystet", Information 10. juli 2010
  16. ↑ „Tove Ditlevsen 100 år: Derfor skal du læse hendes romaner og digte”, DR, 2017. december 14. (Hozzáférés: 2019. május 13.) (da-DK nyelvű) 
  17. ↑ Anne Linnet: Barndommens Gade
  18. ↑ Barndommens gade (film)
  19. ↑ Litteraturpriser.dk (Danish Literature Prizes)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tove Ditlevsen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Tove_Ditlevsen&oldid=808201”