Trigonometrikus azonosságok

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A trigonometrikus azonosságok szögfüggvények között fennálló matematikai összefüggések (egyenlőségek, azonosságok). Ezek az azonosságok hasznosak szögfüggvényeket tartalmazó kifejezések egyszerűbb alakra hozásakor. Egyéb függvények integrálásakor is alkalmazzák őket, amikor bizonyos kifejezéseket trigonometrikus kifejezésekkel helyettesítünk, majd a kapott integrált trigonometrikus azonosságokkal egyszerűsítjük.

Egy szög (θ) minden trigonometriai függvénye megszerkeszthető az origó középpontú egységkör segítségével.

Jelölések

Az alábbi jelöléseket használjuk a hat szögfüggvényre: szinusz (sin), koszinusz (cos), tangens (tg), kotangens (ctg), szekáns (sec) és koszekáns (csc). Egyszerűség kedvéért csak a szinusz esetét mutatja az alábbi táblázat.

Jelölések Olvasd Leírás Definíció
sin²(x) „szinusz négyzet x a szinusz négyzete; szinusz a második hatványon sin²(x) = (sin(x))²
arcsin(x) „arkuszszinusz x a szinusz inverz függvénye arcsin(x) = y  akkor és csak akkor, ha  sin(y) = x és π2yπ2
(sin(x))‒1 „szinusz x a (-1)-edik hatványon” a szinusz reciproka; (sin(x))‒1 = 1 / sin(x) = csc(x)

arcsin(x) így is írható: sin−1(x); ezt nem szabad összetéveszteni a (sin(x))‒1-nel.

Definíciók

tg(x)=sin(x)cos(x)ctg(x)=cos(x)sin(x)=1tg(x)sec(x)=1cos(x)csc(x)=1sin(x)

További részletekről lásd trigonometrikus függvények.

Periodicitás, szimmetria és eltolás

Az egységsugarú körből egyszerű belátni:

Periodicitás

A szinusz, koszinusz, szekáns, és koszekáns függvények 2π (egy teljes kör) szerint periodikusak: ha k tetszőleges egész szám akkor

sin(x)=sin(x+2kπ)cos(x)=cos(x+2kπ)sec(x)=sec(x+2kπ)csc(x)=csc(x+2kπ)

A tangens- és kotangensfüggvények π szerint periodikusak: ha k tetszőleges egész szám, akkor

tg(x)=tg(x+kπ)ctg(x)=ctg(x+kπ)

Szimmetria

sin(x)=sin(x)sin(π2x)=cos(x)sin(πx)=+sin(x)cos(x)=+cos(x)cos(π2x)=sin(x)cos(πx)=cos(x)tg(x)=tg(x)tg(π2x)=ctg(x)tg(πx)=tg(x)ctg(x)=ctg(x)ctg(π2x)=tg(x)ctg(πx)=ctg(x)sec(x)=+sec(x)sec(π2x)=csc(x)sec(πx)=sec(x)csc(x)=csc(x)csc(π2x)=sec(x)csc(πx)=+csc(x)

Eltolás

Eltolás π/2 és π szöggel:

sin(x+π2)=+cos(x)sin(x+π)=sin(x)cos(x+π2)=sin(x)cos(x+π)=cos(x)tg(x+π2)=ctg(x)tg(x+π)=+tg(x)ctg(x+π2)=tg(x)ctg(x+π)=+ctg(x)sec(x+π2)=csc(x)sec(x+π)=sec(x)csc(x+π2)=+sec(x)csc(x+π)=csc(x)

Lineáris kombináció

Néhány esetben fontos tudni, hogy ugyanolyan periódusú, de különböző fázisban lévő szinusz hullámok lineáris kombinációja szintén ugyanolyan periódusú, de más fázisszögű szinusz hullámot ad. Szinusz és koszinusz hullámok lineáris kombinációjakor ez írható:

asinx+bcosx=a2+b2sin(x+φ),

ahol

φ={arctg(b/a),ha a0;arctg(b/a)±π,ha a<0.

Általánosabban tetszőleges fázisszögre írható:

asinx+bsin(x+α)=csin(x+β),

ahol

c=a2+b2+2abcosα,

és

β=arctg(bsinαa+bcosα).

Pitagoraszi azonosságok

Ezek az azonosságok a Pitagorasz-tételen alapulnak.

sin2(x)+cos2(x)=1tg2(x)+1=sec2(x)ctg2(x)+1=csc2(x)

A második egyenlőség az elsőből úgy kapható, ha mindkét oldalt osztjuk cos2(x)-szel. A harmadik egyenlőséghez az elsőt sin2(x)-szel kell osztani.

Szögek összegének és különbségének szögfüggvényei

Két (vagy több) szög (ill. argumentum) összegének és különbségének trigonometrikus függvényei kifejezhetőek az argumentumok szögfüggvényeinek bizonyos (általában racionális egész-, vagy, a tangens és kotangens esetében, racionális tört-) kifejezéseiként, ezek az addíciós azonosságok. Lehet őket már elemi geometriai úton is igazolni, de a teljesen szigorú igazolás ez esetben kissé nehézkes, mert több eset szétválasztását igényli (ettől eltekintve azonban egyszerű, mert csak a hasonlóság definíciójának és esetleg a polinomiális tétel speciális eseteinek ismeretére - azaz elég alapfokú geometriai és algebrai jártasságra - van szükség). Igazolni lehet az addíciós képleteiket a differenciálegyenletes definíciókra hagyatkozva, vagy az Euler-formulával is, bár ezek igazolása mélyebb matematikai ismereteket igényel.

sin(x±y)=sin(x)cos(y)±cos(x)sin(y)
(Ha "+" szerepel a bal oldalon, akkor "+" van a jobb oldalon is,és fordítva.)
cos(x±y)=cos(x)cos(y)sin(x)sin(y)
(Ha "+" szerepel a bal oldalon, akkor "-" van a jobb oldalon, és fordítva.)
tg(x±y)=tg(x)±tg(y)1tg(x)tg(y)

A bizonyítások lehetségesek a skaláris szorzat, annak tulajdonságai, és egyszerűbb trigonometrikus összefüggések felhasználásával is: Vegyünk fel egy Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszert az euklideszi síkon és két egység hosszú vektort, melyekhez tartozó origó középpontú helyvektoroknak az x-tengely pozitív felével bezárt forgásszögeinek ívmértékei x és y. Írjuk fel ennek a két vektornak a skaláris szorzatát egyrészt a definíció alapján (a vektorok abszolút értékeinek és a bezárt szögük koszinuszának a szorzata), másrészt a koordinátáikkal (az első és a második koordináták szorzatainak az összege) Ügyeljünk arra, hogy több eset lehetséges x, y és a 0 egymáshoz viszonyított értékeinek függvényében. Ebből kapjuk a két szám különbségének koszinuszára vonatkozó azonosságot. Ezután ebből x+y = x-(-y), a pótszögek ívmértékeinek szögfüggvényei közötti összefüggések, illetve a tangens és kotangens szögfüggvények definícióinak felhasználásával kapjuk a többi azonosságot. Részletes bizonyítást olvashatunk (bár csak az x>y>0 esetre vonatkozóan) a Hajnal-Számadó-Békéssy: Matematika a gimnáziumok 11. évfolyama számára című tankönyv 90-91. oldalain (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005).

Kétszeres szög szögfüggvényei

Az alábbiakat le lehet vezetni úgy, hogy az összegképletben x = y helyettesítést végzünk és felhasználjuk a Pitagorasz-tételt. Vagy felírjuk a de Moivre-formulát n = 2 esetre:

sin(2x)=2sin(x)cos(x)
cos(2x)=cos2(x)sin2(x)=2cos2(x)1=12sin2(x)=1tg2(x)1+tg2(x)
tg(2x)=2tg(x)1tg2(x)
ctg(2x)=ctg(x)tg(x)2

A kétszeres szög-képletek segítségével pitagoraszi számhármasokat is találhatunk. Ha (a, b, c) egy derékszögű háromszög oldalai, akkor (a2 ‒ b2, 2ab, c2) szintén derékszögű háromszöget alkot, ahol B az a szög, melyet megdupláztunk. Ha a2 ‒ b2 negatív, vegyük ellenkező előjellel és 2B helyett használjuk a 2B-t Π-re kiegészítő szöget.

Háromszoros szög szögfüggvényei

sin(3x)=3sin(x)4sin3(x)
cos(3x)=4cos3(x)3cos(x)
tg(3x)=3tg(x)tg3(x)13tg2(x)

Többszörös szög szögfüggvényei

sinnθ=k=0n(nk)coskθsinnkθsin(12(nk)π)
cosnθ=k=0n(nk)coskθsinnkθcos(12(nk)π)

A többszörös szög tangense és kotangense a következő rekurzióval vezethető vissza az egyszeres szög tangensére:

tg(n+1)θ=tgnθ+tgθ1tgnθtgθ.
ctg(n+1)θ=ctgnθctgθ1ctgnθ+ctgθ.

Ha Tn az nik Csebisev-polinom, akkor

cos(nx)=Tn(cos(x)).

Ha Sn az n-ik kiterjesztett polinom,(wd) akkor

sin2(nθ)=Sn(sin2θ).

A de Moivre-formula:

cos(nx)+isin(nx)=(cos(x)+isin(x))n

Hatványcsökkentő képletek

Ha a kétszeres szög koszinusza harmadik egyenletét cos2(x) illetve sin2(x)-re megoldjuk, írható

sin2(x)=1cos(2x)2
cos2(x)=1+cos(2x)2
sin2(x)cos2(x)=1cos(4x)8
sin3(x)=3sin(x)sin(3x)4
cos3(x)=3cos(x)+cos(3x)4

Fél-szög képletek

Ha az előző képletekbe x helyére x/2-t helyettesítünk, akkor cos(x/2)-re és sin(x/2)-re megoldva a következőt kapjuk:

cos(x2)=±1+cos(x)2
sin(x2)=±1cos(x)2

Ezek a fél-szög képletek. Továbbá

tg(x2)=sin(x/2)cos(x/2)=±1cosx1+cosx.(1)

Szorozzuk be a számlálót és a nevezőt a gyökjel alatt 1 + cos x-szel, majd hozzuk egyszerűbb alakra a Pitagorasz-tétellel:

tg(x2)=±(1cosx)(1+cosx)(1+cosx)(1+cosx)=±1cos2x(1+cosx)2
=sinx1+cosx.

Hasonlóképpen az (1) egyenlőség számlálóját és nevezőjét a gyökjel alatt szorozzuk be 1 ‒ cos x-szel, egyszerűsítés után írható:

tg(x2)=±(1cosx)(1cosx)(1+cosx)(1cosx)=±(1cosx)2(1cos2x)
=1cosxsinx.

Így a tangens fél-szög képletek a következők:

tg(x2)=sin(x)1+cos(x)=1cos(x)sin(x).

Hasonlóan írható:

tg(x2)=csc(x)ctg(x),
ctg(x2)=csc(x)+ctg(x).

Ha bevezetjük az alábbi jelölést:

t=tg(x2),

akkor

    sin(x)=2t1+t2   és   cos(x)=1t21+t2   és   tg(x)=2t1t2   és   eix=1+it1it.

Szögfüggvények szorzatát összevonássá alakító képletek

Az alábbi képletek helyessége ellenőrizhető a jobb oldalakba a szögek összegének szögfüggvényeit helyettesítve:

cos(x)cos(y)=cos(xy)+cos(x+y)2
sin(x)sin(y)=cos(xy)cos(x+y)2
sin(x)cos(y)=sin(xy)+sin(x+y)2

Ptolemaiosz tétele

Ha w+x+y+z=π,
akkor sin(w+x)sin(x+y)=sin(x+y)sin(y+z)=sin(y+z)sin(z+w)=sin(z+w)sin(w+x)=sin(w)sin(y)+sin(x)sin(z).

(Az első három egyenlet triviális, a negyedik a Ptolemaiosz-tétel alkalmazása a trigonometriára)

Összeget szorzattá alakító képletek

Helyettesítsünk x helyére (x + y) / 2-t és y helyére (xy) / 2-t a szorzat-összeg képletbe:

cos(x)+cos(y)=2cos(x+y2)cos(xy2)
sin(x)+sin(y)=2sin(x+y2)cos(xy2)
cos(x)cos(y)=2sin(x+y2)sin(xy2)
sin(x)sin(y)=2cos(x+y2)sin(xy2)
tg(x)+tg(y)=sin(x+y)cos(x)cos(y)

Ha x, y és z egy tetszőleges háromszög szögei, vagy más szóval

ha x+y+z=π
akkor tg(x)+tg(y)+tg(z)=tg(x)tg(y)tg(z).

Ha az x, y, z szögek valamelyike derékszög, akkor mindkét oldalt végtelennek kell tekinteni. Ez nem +∞ vagy -∞; itt több értelme van egy végtelen pontot hozzávenni a valós számegyeneshez, amit a tangensfüggvény akár a pozitív értékeken át nőve, akár a negatív értékeken át csökkenve elérhet. Ez a valós egyenes egypontos kompaktifikációja.

Ha x+y+z=π
akkor sin(2x)+sin(2y)+sin(2z)=4sin(x)sin(y)sin(z).

Más összegező képletek

Szinusz és koszinusz számtani sorozat szerinti argumentummal:

sinφ+sin(φ+α)+sin(φ+2α)++sin(φ+nα)=sin((n+1)α2)sin(φ+nα2)sinα2.
cosφ+cos(φ+α)+cos(φ+2α)++cos(φ+nα)=sin((n+1)α2)cos(φ+nα2)sinα2.

Bármely a és b esetén:

acos(x)+bsin(x)=a2+b2cos(xarctg(b/a))

ahol arc tg(y, x) az arc tg(y/x) általánosítása, mely lefedi a teljes kört.

tg(x)+sec(x)=tg(x2+π4).

A fenti azonosságot jó tudni, ha a Guderman-függvényre gondolunk. Ha x+y+z=π, akkor

ctg(x)ctg(y)+ctg(y)ctg(z)+ctg(z)ctg(x)=1.

Inverz szögfüggvények

arcsin(x)+arccos(x)=π/2
arctg(x)+arcctg(x)=π/2
arctg(x)+arctg(1/x)={π/2,ha x>0π/2,ha x<0
arctg(x)+arctg(y)=arctg(x+y1xy)+{π,ha x,y>0π,ha x,y<00,egyebekben 
sin[arccos(x)]=1x2
cos[arcsin(x)]=1x2
sin[arctg(x)]=x1+x2
cos[arctg(x)]=11+x2
tg[arcsin(x)]=x1x2
tg[arccos(x)]=1x2x

Szögfüggvények konvertálása

Minden szöggfüggvény kifejezhető közvetlenül bármely más szögfüggvénnyel. Ezek az összefüggések az inverz szögfüggvényekkel fejezhetők ki: legyen φ és ψ két szögfüggvény és legyen arcψ a ψ szögfüggvény inverze, ekkor írható: ψ(arcψ(x)) = x. Ezután a φ(arcψ(x)) kifejezhető x algebrai képletével. Ilyen képletek láthatók az alábbi táblázatban: φ a sorok első eleme lehet, ψ pedig az oszlopok első eleme. Figyelem: A táblázatban minden oszlop (és nem sor) bemenő értéke egy szög hat szögfüggvénye. A tg, a ctg, a sec és a csc függvények értékei csak akkor számíthatók a táblázat alapján, ha az adott szögre értelmesek.

Konverziós képletek táblázata φ(arcψ(x))
φ \ ψ sin cos tg csc sec ctg
sin x 1x2 x1+x2 1x 1x2x 11+x2
cos 1x2 x 11+x2 x21x 1x x1+x2
tg x1x2 1x2x x 1x21 x21 1x
csc 1x 11x2 1+x2x x xx21 1+x2
sec 11x2 1x 1+x2 xx21 x 1+x2x
ctg 1x2x x1x2 1x x21 1x21 x

A táblázat függvénykompozíciók átalakítására is alkalmas. Adva legyen a φ és a ψ függvény, mivel egyenlő φ(arcψ(x))? A számítás módja:

  1. Találjunk egy egyenletet, ami kapcsolatot teremt φ(u) és ψ(u) között.
  2. f(φ(u),ψ(u))=0
  3. Legyen u=arcψ(x), így
  4. f(φ(arcψ(x)),x)=0
  5. Oldjuk meg ezt az egyenletet φ(arcψ(x))-re.

Példa: Mivel egyenlő ctg(arccsc(x))? Először kapcsolatot kell találnunk a ctg és a csc között.

ctg2u+1=csc2u.

Másodszor végezzük el a következő helyettesítést: u = arccsc(x)

ctg2(arccsc(x))+1=csc2(arccsc(x)),
ctg2(arccsc(x))+1=x2.

Harmadszor oldjuk meg az egyenletet ctg(arccsc(x))-re:

ctg2(arccsc(x))=x21,
ctg(arccsc(x))=±x21,

és ez az a képlet, ami a táblázat hatodik sorában és negyedik oszlopában van.

Végtelen összegek szinusza és koszinusza

sin(i=1ϑi)=paratlank1(1)(k1)/2A{1,2,3,}|A|=k(iAsinϑii∉Acosϑi)
cos(i=1ϑi)=parosk0(1)k/2A{1,2,3,}|A|=k(iAsinϑii∉Acosϑi)

Ezekben az azonosságokban megjelenik az az aszimmetria, ami a véges összegekben nincs meg: minden szorzatban véges sok szinuszos tényező van, és ko-véges koszinuszos. Ha csak véges sok ϑi tag nem nulla, akkor a jobb oldalon is csak véges sok tag lesz nullától különböző, ugyanis a szinuszos tényezők eltűnnek, és a koszinuszos tényezők véges kivétellel mind eggyel lesznek egyenlők.

Véges összeg tangense

Legyen ek k-adfokú elemi szimmetrikus polinom , aminek változói xi = tg(θi ), ahol i = 1, ..., n, k = 0, ..., n. Ekkor

tg(θ1++θn)=e1e3+e5e0e2+e4,

ahol a tagok száma n-től függ. Például

tg(θ1+θ2+θ3)=e1e3e0e2=(x1+x2+x3)(x1x2x3)1(x1x2+x1x3+x2x3),tg(θ1+θ2+θ3+θ4)=e1e3e0e2+e4=(x1+x2+x3+x4)(x1x2x3+x1x2x4+x1x3x4+x2x3x4)1(x1x2+x1x3+x1x4+x2x3+x2x4+x3x4)+(x1x2x3x4),

Az általános eset teljes indukcióval bizonyítható.

Véges összeg szekánsa

sec(θ1++θn)=secθ1secθne0e2+e4

ahol ek k-adfokú elemi szimmetrikus polinom az xi = tan θi, i = 1, ..., n, változókkal. A nevezőben levő tagok száma n-től függ. Például

sec(α+β+γ)=secαsecβsecγ1tgαtgβtgαtgγtgβtgγ.

Trigonometrikus függvények végtelen szorzatba fejtése

A speciális függvényekhez kapcsolódóan hasznosak lehetnek ezek a végtelen szorzatok:

sinx=xn=1(1x2π2n2)
shx=xn=1(1+x2π2n2)
cosx=n=1(1x2π2(n12)2)
chx=n=1(1+x2π2(n12)2)
sinxx=n=1cos(x2n)

Didaktika és a cis függvény

Néhány könyvben találkozni lehet a

cis(x)=cos(x)+isin(x),

jelöléssel, ahol a cis a "cos + i sin" függvény rövidítése. Ez valójában az eix függvény. Azért vezetik be ezt az ideiglenes jelölést, mert akkor kerül szóba, mielőtt még bebizonyítanák, hogy ez egy komplex exponenciális függvény. A valós számok fölött értelmezett trigonometrikus függvények körében bizonyíthatók a következő azonosságok:

cos(x+y)=cos(x)cos(y)sin(x)sin(y)=c1c2s1s2,
sin(x+y)=sin(x)cos(y)+cos(x)sin(y)=s1c2+c1s2.

Hasonlóan, a komplex számokon bevezetve a szorzást megfigyelhető a trigonometria alkalmazása nélkül is: c1 + is1 és c2 + is2 szorzatának valós és képzetes része rendre

c1c2s1s2,
s1c2+c1s2.

Ezek a hasonlóságok motiválják a két terület összekapcsolását és a trigonometrikus azonosság bizonyítását:

cis(x+y)=cis(x)cis(y),

ami egyszerűbb, mint a szinusz és a koszinusz összegzési képlete. Belátva ezt az azonosságot feltehető a kérdés, hogy mely függvények elégítik ki a

f(x+y)=f(x)f(y).

függvényegyenletet. Egy kis ellenőrzéssel belátható, hogy az exponenciális függvények ilyenek. Ez azt sugallja, hogy a cis függvény is exponenciális függvény, azaz felírható

cis(x)=bx.

alakban egy b-re. Létezik-e ilyen b, és ha igen, akkor mivel egyenlő? A cis függvény definíciója és a szinusz, koszinusz viselkedése a nulla közelében azt mutatja, hogy

cis(0+dx)=cis(0)+idx,

azaz a cis függvény megváltozása a nulla közelében i, így az exponenciális függvény alapja ei. Tehát ha a cis függvény exponenciális függvény, akkor

cis(x)=eix.

Kapcsolat a komplex exponenciális függvénnyel

eix=cos(x)+isin(x) (Euler-formula),
eix=cos(x)isin(x)
cos(x)=eix+eix2
sin(x)=eixeix2i

ahol i2 = ‒1.

A Gudermann-függvény

A Gudermann-függvény anélkül teremt kapcsolatot a trigonometrikus és a hiperbolikus függvények között, hogy a komplex számokra hivatkozna. Definíció: a Gudermann-függvényt így értelmezik:

gd(x)=0xdpch(p)=arcsin(tgh(x))=arccsc(ctgh(x))=arccos(sechx))=arcsec(cosh(x))=arctg(sh(x))=arcctg(csch(x))=2arctg(tgh(x2))=2arctg(ex)π2.

Teljesülnek a következő azonosságok:

sin(gd(x))˙=tanh(x);csc(gd(x))=ctgh(x);cos(gd(x))=sech(x);sec(gd(x))=ch(x);tg(gd(x))=sinh(x);ctg(gd(x))=csch(x);.tg(gd(x)2)=tgh(x2).

A Gudermann-függvény inverze:

arcgd(x)=gd1(x)=0xdpcos(p)=arcch(sec(x))=arctgh(sin(x))=ln(sec(x)(1+sin(x)))=ln(tg(x)+sec(x))=lntg(π4+x2)=12ln1+sin(x)1sin(x).

A Gudermann-függvény és inverzének deriváltjai:

ddxgd(x)=sech(x);ddxarcgd(x)=sec(x).

Nevezetes szögek

Az érdekes

cos20cos40cos80=18

azonosság a következő egy változót tartalmazó azonosság speciális esete:

j=0k1cos(2jx)=sin(2kx)2ksin(x).

Hasonló a

cosπ7cos2π7cos3π7=18.

A következő azonosság talán nem is általánosítható:

cos24+cos48+cos96+cos168=12.

A szögeket célszerűbb a következő azonosságban radiánban mérni:

cos(2π21)+cos(22π21)+cos(42π21)
+cos(52π21)+cos(82π21)+cos(102π21)=12.

Az 1, 2, 4, 5, 8, és a 10 tiszta mintát mutat: ezek azok a 21/2-nél kisebb egész számok, amelyek relatív prímek 21-hez. A legutóbbi példa a felbonthatatlan körosztási polinomokhoz kapcsolódnak: a koszinuszok valós részei a körosztási polinomok gyökeinek. A gyökök összege egyenlő a Möbius-függvény 21-ben vett helyettesítési értékével. Az előtte levő két példa 21 helyett 10-zel és 15-tel kapható. A pí szám kiszámításának egy John Machin által talált hatékony módja:

π4=4arctg15arctg1239

vagy az Euler-formulával:

π4=5arctg17+2arctg379.
sin0=sin0=0=cos90=cos(π2)sin(π6)=sin30=1/2=cos60=cos(π3)sin(π4)=sin45=2/2=cos45=cos(π4)sin(π3)=sin60=3/2=cos30=cos(π6)sin(π2)=sin90=1=cos0=cos0
sinπ7=767189j=0(3j+1)!189jj!(2j+2)!
sinπ18=16j=0(3j)!27jj!(2j+1)!

A φ aranymetszési számmal:

cos(π5)=cos36=5+14=φ/2
sin(π10)=sin18=514=φ12=12φ

Geometriai bizonyítások

Ezek a bizonyítások közvetlenül csak hegyesszögekre alkalmazhatók, de az azonosságok minden szögre teljesülnek. Így a legtöbb trigonometriai azonosság levezethető elemi geometriai úton, bár a definíciókat és az elgondolásokat ki kell terjeszteni.

sin(x + y) = sin(x) cos(y) + cos(x) sin(y)

A mellékelt ábrán az x szög a derékszögű ABC háromszöghöz, és az y szög a derékszögű ACD háromszöghöz tartozik. Szerkesszük meg az AB oldalra merőleges DG, és az AB oldallal párhuzamos CE szakaszt. Ekkor teljesülnek a következők: x = BAC = ACE = CDE és EG = BC.

sin(x+y)
=DGAD
=EG+DEAD
=BC+DEAD
=BCAD+DEAD
=BCADACAC+DEADCDCD
=BCACACAD+DECDCDAD
=sin(x)cos(y)+cos(x)sin(y).

cos(x + y) = cos(x) cos(y) ‒ sin(x) sin(y)

A fenti ábra alapján:

cos(x+y)
=AGAD
=ABGBAD
=ABECAD
=ABADECAD
=ABADACACECADCDCD
=ABACACADECCDCDAD
=cos(x)cos(y)sin(x)sin(y).

cos(xy) és sin(xy)

Ezek az azonosságok könnyen bizonyíthatók a cos(x + y) és a sin(x + y) azonosságok felhasználásával:

sin(xy) = sin(x) cos(y) ‒ cos(x) sin(y)

Először is írjunk y helyett -y-t.

sin(x+(y))=sin(x)cos(y)+cos(x)sin(y).

A szinusz páratlan, és a koszinusz páros függvény, így

sin(xy)=sin(x)cos(y)cos(x)sin(y).

cos(xy) = cos(x) cos(y) + sin(x) sin(y)

Először is írjunk y helyett -y-t cos(x + y)-ben:

cos(x+(y))=cos(x)cos(y)sin(x)sin(y).

A szinusz páratlan, és a koszinusz páros függvény, így

cos(xy)=cos(x)cos(y)+sin(x)sin(y).

Analízis

Az analízisben a szögeket radiánban mérik, így a képletek egyszerűbbekké válnak. A trigonometrikus függvények deriváltjainak meghatározásához két határérték szükséges. Ezek egyike:

limx0sinxx=1,

az egységsugarú kör tulajdonságai és a rendőrelv segítségével bizonyítható. Csábító az ötlet, hogy a L'Hôpital-szabályt alkalmazzuk, de ez körben forgó okoskodáshoz vezetne. Ugyanis ezt a határértéket használják arra, hogy belássák, a szinusz deriváltja koszinusz, és ezzel az utóbbival vezetik le a L'Hôpital-szabályt. A második határérték:

limx01cosxx=0,

a tg(x/2) = (1 ‒ cos(x))/sin(x) azonosság felhasználásával igazolható. A két határérték segítségével, a derivált határértékes definíciójával és az összegzési képletekkel megmutatható, hogy sin′(x) = cos(x) and cos′(x) = ‒sin(x). Ha a szinusz és a koszinusz Taylor-sorukkal van definiálva, akkor deriváltjukat a hatványsor tagonkénti deriválásával lehet megkapni.

ddxsin(x)=cos(x)

A többi trigonometrikus függvény deriváltja a fenti azonosságok és a deriválás szabályai alapján határozhatók meg.

ddxsinx=cosx,ddxarcsinx=11x2ddxcosx=sinx,ddxarccosx=11x2ddxtgx=sec2x,ddxarctgx=11+x2ddxctgx=csc2x,ddxarcctgx=11+x2ddxsecx=tgxsecx,ddxarcsecx=1|x|x21ddxcscx=cscxctgx,ddxarccscx=1|x|x21

Következmények

A szinusz és a koszinusz lineáris kombinációinak deriváltjai a szinusz és a koszinusz lineáris kombinációinak deriváltjai. Ez alapvető fontosságú a matematika több területén is, így például a differenciálegyenletekben és a Fourier-transzformációkban.

Definíciók az exponenciális függvény alapján

sin(θ)=eiθeiθ2i
cos(θ)=eiθ+eiθ2
tg(θ)=sin(θ)cos(θ)=(eiθeiθ2i)(eiθ+eiθ2)
ctg(θ)=cos(θ)sin(θ)=(eiθ+eiθ2)(eiθeiθ2i)
sec(θ)=1cos(θ)=1(eiθ+eiθ2)
csc(θ)=1sin(θ)=1(eiθeiθ2i)
versin(θ)=1cos(θ)=1eiθ+eiθ2
vercos(θ)=1sin(θ)=1eiθeiθ2i
exsec(θ)=sec(θ)1=1cos(θ)1=1(eiθ+eiθ2)1
excsc(θ)=csc(θ)1=1sin(θ)1=1(eiθeiθ2i)1
sh(θ)=isin(iθ)=eθeθ2
ch(θ)=cos(iθ)=eθ+eθ2
tgh(θ)=itg(iθ)=sh(θ)ch(θ)=eθeθeθ+eθ=e2θ1e2θ+1
ctgh(θ)=icot(iθ)=ch(θ)sh(θ)=eθ+eθeθeθ=e2θ+1e2θ1
sech(θ)=1ch(θ)=sec(iθ)=2eθ+eθ
csch(θ)=1sh(θ)=icos(iθ)=2eθeθ
versh(θ)=1cos(iθ)=1eθ+eθ2
verch(θ)=1+isin(iθ)=1eθeθ2
exsech(θ)=sech(θ)1=1ch(θ)1=sec(iθ)=2eθ+eθ1
excsch(θ)=csch(θ)1=1sh(θ)1=icos(iθ)=2eθeθ1
arcsin(θ)=iln(iθ+1θ2)
arccos(θ)=iln(θ+i1θ2)
arctg(θ)=ln(i+θiθ)i2
arcctgθ)=arctan(θ)=iln(iθi+θ)2
arcsec(θ)=arccos(θ1)=iln(θ1+1θ2i)
arccsc(θ)=arcsin(θ1)=iln(iθ1+1θ2)
arcversin(θ)=arccos(1θ)=iln(1θ+i1(1θ)2)
arcvercos(θ)=arcsin(1θ)=iln(iiθ+1(1θ)2)
arcexsec(θ)=arcsec(1+θ)=iln((θ+1)1+i1(1+θ)2)
arcexcsc(θ)=arccsc(1+θ)=iln(i(θ+1)1+1(1+θ)2)
arcsh(θ)=ln(θ+θ2+1)
arcch(θ)=ln(θ+θ21)
arctgh(θ)=ln(i+θiθ)2
arcctgh(θ)=arctgh(θ)=ln(iθi+θ)2
arcsech(θ)=arcch(θ1)=ln(θ1+θ21)
arccsch(θ)=arcsh(θ1)=ln(θ1+θ2+1)
arcversh(θ)=arcch(θ)1=ln(θ+θ21)1
arcverch(θ)=arcsh(θ)1=ln(θ+θ2+1)1
arcexsech(θ)=arcsech(θ+1)=arcch((θ+1)1)=ln((θ+1)1+(θ+1)21)
arcexcsch(θ)=arccsch(θ+1)=arcsh((θ+1)1)=ln((θ+1)1+(θ+1)2+1)

Jegyzetek

Források

A Gudermann-függvényhez:

További információk