Tyustyán
| Tyustyán | |
 | |
Tyustyán vagy Tyustya a mordvin (erza és moksa) hősi énekek központi szereplője, illetve egy róla szóló eposz címe.
Alakja, legendái
Tyustyán, népének fejedelme és papja a mordvin epikus költészet egyik legősibb rétegében, a hősi énekekben szerepel. A legendák némelyikében Pures fejedelem fiának is nevezik, másutt a vihar és háború istenének, valamint egy földi leánynak gyermeke. Szarvból készült kürtjének neve torama.[1] Halála előtt ezt népének adományozta, hogy, ha valamilyen veszély fenyegeti a mordvinokat, fújják meg, és így hívják össze a népnek a világ különböző tájaira szétszóródott tagjait.
A tudományban és az irodalomban
A jelentős mordvin néprajzkutató és író, Vaszilij Kuzmics Radajev Tyustyánt a Kalevala Vejnemöjnenjéhez hasonlítja, és kürtjét, a toramát a finn hős kanteléjével veti egybe. Radajev a Tyustyán vezér tetteiről szóló erza és moksa népi énekek alapján egy terjedelmes eposzt (Tyustya) is szerkesztett, mely 1991-ben jelent meg. Ezt magyarra Ének Tyustya fejedelemről címmel Dugántsy Mária fordította le.[2]
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Csepregi Márta: Finnugor kalauz, 1998; ISBN 963-243-813-2
- Domokos Péter: A Kalevala nálunk és nyelvrokonainknál. in: Kortárs irodalmi és kritikai folyóirat, 44. évf. 12. sz. (1999) internetes kiadás, elérés: 2009. december 9.
Jegyzetek
- ↑ A csodaszarv legendája avagy a Torama
- ↑ Vaszilij Radajev: Ének Tyustya fejedelemről. Balassi Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 978-963-506-287-4