Urvári Sándor

Urvári Sándor
Született	1935. május 31. Szendrő
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	testnevelő tanár, tornaszakedző, nemzetközi versenybíró, sportdiplomata
Iskolái	Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző-intézet Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (1953–) Budapesti Corvinus Egyetem (1991–)
Sablon Wikidata Segítség

Urvári Sándor (Szendrő, 1935. május 31. –) testnevelő tanár, tornaszakedző, nemzetközi versenybíró, sportdiplomata, Szendrő díszpolgára.

Élete

Hatgyermekes nagycsaládból származik. Tanulmányait az Esztergomi Ferences rendi gimnázium helyén, a Temesvári Pelbárt testnevelési gimnáziumban kezdte. A Kiskunfélegyházi Tanítóképző testnevelési tagozatán érettségizett.
1953-ban jelentkezett a Testnevelési Főiskolára. Az 56-os forradalom alatt mint az ifjúsági delegált vett részt a forradalmi bizottságban. A forradalom után válogatott tornászként Budapesten maradt és középiskolai tanárként helyezkedett el. 1989-ben egy évre Kanadában vállalt oktatói munkát. A rendszerváltozást Ottawában élte meg. 1991-ben a Közgazdaság-Tudományi Egyetem diplomáciai fakultására nyert felvételt. Posztgraduális képzés keretében ’Master's Degree’ fokozatot szerzett. Egyidejűleg doktori diplomáját is sikeresen védte meg. A Ritmikus Sportgimnasztika elnökének választották.
1994-ben a sportot felügyelő belügyminiszter tanácsadója lett. 1998-ban nyugállományba vonult.
Nyugdíjas éveimben sem pihent. 2000-ben magánerőből, talán az országban egyedülálló módon millenniumi parkot hozott létre Balatonakarattyán. Szendrőn egy tornászmúzeumot létesített 2003-ban, amit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is elismeréssel jegyez. A múzeumavatáson a Nemzetközi Tornaszövetség is képviseltette magát.

Családja

Családjában a sport és a testnevelés mindig meghatározó tényező volt. Felesége a ritmikus sportgimnasztika első bajnokai közé tartozott, a sportág úttörője volt. Mindkét gyermeke a Testnevelési Egyetemen szerzett diplomát.

Szakmai és oktatói munkája

Két állami nyelvvizsgával rendelkezik, angol és német, valamint további másik két nyelven (orosz és francia) beszél. 1969–1989-ig a Magyar Tornaszövetség országos szakfelügyelője lett.
1976-ban a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) technikai bizottságába választották. Ebben a tisztségében a világ valamennyi földrészén angol és német nyelven előadásokat és tanfolyamokat tartott. A tornasport „szürke eminenciásaként” járta a világot és szerzett elismerést és megbecsülést a magyar tornasportnak és nemzetnek.
Hét olimpián képviselte a magyar érdekeket a tornászvilágversenyeken. Tíz évig szakmai tanácsadója volt a World Gymnastics Magazine szaklapnak. A Nemzetközi Tornaszövetség megbízásából tornaoktató filmet készített, melyet angol nyelven a világ számos részén felhasználtak. A "Sporttorna technikája" címen könyvet jelentetett meg, amit szintén számos országban lefordítottak.

Jelszava

„A sport nem csak a testnevelés, hanem a léleknek is a legfontosabb, legerősebb nevelő eszköze.” (Szent-Györgyi Albert)
Ebben a szellemben dolgozott és végigkísérte egész életét.

Művei

• A sporttorna technikája (1989)
• Torna szabálykönyv (1986)
• Torna (1982)
• 125 éves a Magyar Torna Szövetség – Egy sportdiplomata naplójából

Díjai, elismerései

• A Magyar Tornasport Halhatatlanja (2008)

Források

• Ki kicsoda : magyar és nemzetközi életrajzi lexikon
• Hetvenhat jeles hetvenes
• Ki kicsoda a magyar sportéletben?
• Kiskunfélegyháza helyismereti könyve
• Karácsony István: A Magyar Tornasport Krónikája (ISBN 963-9232-28-9)
• Karácsony István: Időutazás 130 év a torna történetében (ISBN 978-615-00-0266-8)
• Nemzeti Névtár