Václav Hanka
| Václav Hanka | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Károly Egyetem |
| Kitüntetései | Order of Saint Anna, 3rd class |
| Sírhelye | Nemzeti Temető |
 | |
| Václav Hanka aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Václav Hanka témájú médiaállományokat. | |
Václav Hanka (Hořiněves, 1791. június 10. – Prága, 1861. január 12.) cseh régész és nyelvtudományi író.
Életpályája
Königgrätzben, Prágában és Bécsben tanult és irodalomra adta magát. 1818-tól a prágai cseh múzeum könyvtárnoka volt és egyúttal az egyetemen a szláv nyelveket tanította. Első irodalmi kísérletei dalok voltak (Pisnebreve, 1815); azután szerb népdalokat fordított (1817), majd Gessner Idylljeit (1819) és az Igor-éneket (1821) stb. Főképpen a cseh filológia és régészet terén szerzett érdemeket. Munkái felébresztették a csehekben a hazájuk múltja és régi irodalma iránti érdeklődést. Hanka, aki a legtöbb szláv nyelvet ismerte és összeköttetésben állt a legtöbb szláv tudóssal, erős támogatója volt a pánszlávizmusnak. Kiadványai közt azonban vannak kétségtelen hamisítványok, melyek egyszerűen tőle származtak. Ezek nevét az utóbbi időkben rossz hírűvé tették. 1817-1826 között kiadta a Starobylá skladanie öt kötetét, melyben régi nyelvemlékeket tett közz.,1819-ben pedig az általa megtalált Königinhofi töredéket. 1833-ban egy szótárgyűjteményt adott ki, köztük a Mater Verborum hamisított glosszáit, továbbá a Reimsi evangéliumot, a Dalimil-krónikát, az ó-cseh Nikodemus-evangéliumot és a hamisított grünebergi kéziratot, végül több szláv nyelvtant.
Magyarul
- A királyudvari kézirat. Költemények a csehek őskorából; ford. Riedl Szende; Haase Ny., Prága, 1856
Jegyzetek
Források
- Hanka. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
