Vászló
Vászló | |||
![]() | |||
Vászló a századfordulón | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Történelmi régió | Moldva | ||
Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Vaslui | ||
Rang | municípium | ||
Községközpont | Vaslui | ||
Beosztott falvak |
| ||
Polgármester | Vasile Paval | ||
Irányítószám | 730006–730242 | ||
SIRUTA-kód | 161945 | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 926,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 170 m | ||
Terület | 68 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Vászló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vászló témájú médiaállományokat. | |||
Vászló (románul: Vaslui), város Romániában, az ország keleti részében, Vaslui megye központja.
Történelme
A Duna felől Halicsba vezető, régi kereskedelmi út mellett fekvő települést valószínűleg magyarok alapították. Először 1435-ben, I. Illés moldvai trónra kerülésekor említik. Vászló vámszedési joggal rendelkező, pihenő és piachely volt. 1439 és 1440 között a tatárok csapásai óriási pusztítást okoztak a településen. 1470-ben III. István moldvai fejedelem is itt lakott udvartartásával együtt. 1475-ben Vászló település környékén III. István moldvai fejedelem legyőzte a törököket. Ez egy fontos mozzanat volt az európai törökellenes harcokban. A városban a második világháború során haláltáborok léteztek. A kommunista időszakban a város fontos ipari központtá vált, mára azonban fontosságát elveszítette és fejlődésben lemaradt.
Nevezetességek
- Keresztelő Szent János templom - 1490-ben, Ștefan cel Mare fejedelem uralkodásának idején épült. 1820 körül újították fel. Falfestése 1894-ben készült. Szerkezeti megoldása a moldvai hagyományokat követi.
- Fejedelmi lakóház romjai - A 15. századi épület maradványa Ștefan cel Mare udvartartásának színhelye volt.
- Hirboanca-erdő - Vászlótól 5 km-rel északra fekvő Hirboanca-erdő természetvédelmi terület.
Hivatkozások
További információk
- Képek
- A vaslui-i csata (1475)