Vörös fokföldirekettye
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
PICT2813.JPG)
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Aspalathus linearis (Burm.f.) R.Dahlgr. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörös fokföldirekettye témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös fokföldirekettye témájú médiaállományokat és Vörös fokföldirekettye témájú kategóriát. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A vörös fokföldirekettye avagy rooibos (Aspalathus linearis) dél-afrikai cserje. Zsenge hajtásaiból készülő főzetét az ottani lakosság évszázadok óta issza kedvező élettani hatásai és finom íze miatt. Neve afrikaans nyelven „vörös bokrot” jelent.
A növény leírása
1–1,5 méter magas cserje; a termesztetteket 50–60 centiméteresre visszavágják. 1–5 cm hosszú, 1 mm vastag, enyhén szőrös, tűszerű levelei hosszú, hajlékony ágakon nőnek. Októberben virágzik, pillangó formájú, sárga virágai rövid nyélen ülnek. A termése vastag héjú, sárgásbarna színű, kemény magva van. A cserje meleg- és vízigényes.
Feldolgozása
A zsenge hajtásokat először az 1–1,5 éves növényről, nyáron szedik, majd ugyancsak kézi munkával dolgozzák fel. Afrika lakosai eredetileg is kézzel szedték le a növényi részeket, majd kőlapon összezúzták és hagyták megszáradni. Ma is zúzzák, aprítják, halmokba rakva fermentálják. A fermentálás közben kapja meg jellegzetes vörös színét. A teát gőzöléssel sterilizálják, megszárítják, majd átrostálják, végezetül pedig csomagolják. A fermentálás nélkül készített zöld rooibos antioxidáns-tartalma nagyobb a vörösénél.[1] A levelek mellett a fás részek és a kéreg is hasznosítható.
Teája
Az 1700-as évektől van írásos feljegyzés európai használatáról, évszázadok óta jelen van az orvoslásban is. Nyugat-Európában az 1990-es évek közepétől kezdve rohamosan terjed a fogyasztása, mert élvezeti teaként a modern életmód kitűnő kiegészítőjének bizonyult. A legnagyobb rooibos tea fogyasztók Németország, Hollandia, Japán és az USA. Koffeinmentes, ásványi anyagokban (kalcium, mangán, fluor, cink, magnézium, réz) gazdag, cserzőanyag-tartalma alacsony, antioxidáns tulajdonságánál fogva lassítja az élettani öregedést. Jellegzetes, frissítő (fűszeres) íze a fekete teáénál édesebb. Mélyvörös színű.
-
Rooibos, Clanwilliam, Dél-afrikai -
Rooibos, Clanwilliam, Dél-afrikai -
Alapanyag -
Fermentált alapanyag
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Is green rooibos better than red?. Health24, 2012. augusztus 16. (Hozzáférés: 2019. március 7.)
További információk
- Jörg Zittlau: Rooibos tea. Az egészség és szépség itala. Betegségek megelőzése, gyógyítás és jó közérzet rooibos teával; ford. Hortolányi Adrienn; Conimex, Székesfehérvár, 2005 (Egészség – természetesen)
