Vörösfarkú gébics
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Lanius phoenicuroides Schalow, 1875 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörösfarkú gébics témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösfarkú gébics témájú kategóriát. |
A vörösfarkú gébics (Lanius phoenicuroides) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Herman Schalow német ornitológus írta le 1875-ben, az Otomela nembe Otomela phoenicuroides néven.[3]
Előfordulása
Szibériában és Közép-Ázsiában fészkel, telelni a Közel-Keleten keresztül Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz gyepek, szavannák és cserjések, mocsarak és tavak környékén, valamint szántóföldek és városi régiók. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 18 centiméter, testtömege 25-34 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
