Velika Žuljevica
| Velika Žuljevica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 234 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 19,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,76 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 05′ 34″, k. h. 16° 27′ 44″45.092800°N 16.462200°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 34″, k. h. 16° 27′ 44″45.092800°N 16.462200°E | |
Velika Žuljevica (szerbül: Велика Жуљевица), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 84 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, az Una völgyétől keletre fekvő dombvidéken és a Kozara-hegység nyugati lejtőin, az Una-folyó és délen a Szana-folyó völgyei között, 150 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A település szórvány jellegű, nagy területet foglal el. Nagyszámú, egymástól távol fekvő falucskából áll, amelyek 150 m magasságban, illetve a domboldalon 250 m-ig terjedő patakvölgyekben épültek. A községközpontot helyi út köti össze a faluval. A faluban kőbánya található.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 395 | 231 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 2 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 11 | 1 |
| Összesen | 410 | 234 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Novi község részeként a településnek 57 háztartása és 356 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Novi járásba tartozó községben 90 háztartást és 685 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 93 háztartása és 745 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ Српскa енциклопедијa (2011) - Велика Жуљевица
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
További információk
