Vesztróczy Manó
| Vesztróczy Manó | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest VIII. kerülete[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (3/1-4-7)[2][3] |
Vesztróczy Manó, névváltozat: Vesztróczi, született: Engl (Újpest, 1875. január 17. – Budapest, Józsefváros, 1955. szeptember 24.)[4] festő.
Életútja
Engl Erzsébet fiaként született, Vesztróczy István örökbefogadta. Budapesten tanult, ahol Vidéky János és Székely Bertalan voltak a mesterei. Járt Velencében és Münchenben, ahol Herterichnél, a Képzőművészeti Akadémián pedig Hollósy Simontól tanult. Mesterét követte Nagybányára is. 1905-től 1909-ig a Benczúr-féle mesteriskolába járt. 1902-től a fővárosi Iparrajziskola tanára volt. 1891-től állította ki plein air tájképeit, valamint életképeit és portréit. 1906-ban elnyerte a Rökk-díjat, 1909-ben a Lipótvárosi Kaszinó díjával jutalmazták, Milánóban arany-, 1929-ben Genovában pedig ezüstérmet kapott. Művészeti elnöke volt a Paál László Társaságnak. Műveivel 1923-ban szerepelt a Nemzeti Szalonban, de számos kollektív kiállításon és külföldi tárlatokon is szerepelt. 1950-ben az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításon mutatta be munkáit természetfotósokkal együtt. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában. 1904. december 24-én Budapesten házasságra lépett Kész Rózsi színésznővel.[5] Felesége 1925-ben elhunyt, ezt követően 1927. szeptember 24-én Budapesten vette nőül a nála 12 évvel fiatalabb Woititz Erzsébetet.[6]
Jegyzetek
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1973/1955. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 498/1904. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 365/1927. folyószáma alatt.
Források
- Kieselbach
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
- Heilauf Zsuzsanna: A Müncheni Képzőművészeti Akadémia magyarországi hallgatói a kezdetektől 1919-ig. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 1997. = Tanulmányok az újkori magyar egyetemjárás történetéhez. 313-336. o.
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. Bp., Újpesti Városvédő Egyesület, 1998.
- Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
