Virolingvisztika
A virolingvisztika vagy vírusnyelvészet Istók Béla és Lőrincz Gábor (2020) fogalma a koronavírus teremtette nyelvet vizsgáló nyelvészeti diszciplína megnevezésére:
„A virolingvisztikára olyan ernyőfogalomként tekintünk, amely felöleli az egymástól látszólag eltérő, de témájukban (fókuszukban) azonos (vírustartalmú) nyelvészeti irányvonalakat. [...] A virolingvisztika feladatát egyrészt a fennálló veszélyre való nyelvi (és képi-nyelvi) rámutatás módjának (figyelmeztető funkció), másrészt pedig a kialakult helyzetet karikírozó nyelvi (és képi-nyelvi) megoldások (feszültségoldó funkció) vizsgálatában látjuk” (Istók–Lőrincz 2020: 83).[1]
A virolingvisztika területei
Istók és Lőrincz (2020) négy nagy csoportba sorolja a koronavírus-járvány nyelvi vonatkozásait:[1]
- A vírus hatása a szókészletre: új szavak és kifejezések keletkeznek;[2][3] a legtöbb vírusnyelvi lexémát (többszörös) szóösszetétellel hozzák létre;[4] a vírusnyelvi neologizmusok egy része játékos szóalkotással (szándékos szóferdítéssel és szóösszerántással) keletkezik;[1] az új szavakkal és kifejezésekkel kapcsolatban számos helyesírási[5][6] és nyelvhelyességi kérdés[7] is felmerül; a vírusnyelv új metaforákat teremt.[8]
- A vírus hatása a nyelvi kapcsolattartásra: új nyelvi formulák jelennek meg az elektronikus kapcsolattartásban;[9][10] a valós ölelést a virtuális ölelés jele váltja fel a közösségi oldalakon.[1]
- A vírus hatása a nyelvi tájképre: a nyilvános tereket a járványveszélyre való figyelmeztetések lepik el; a határon túli magyarlakta településeken sok az egynyelvű felirat.[1]
- A vírus hatása az internetes nyelvi tájképre: terjednek a koronavírus-mémek;[11] terjednek a koronavírus-emodzsik.[1]
Írásváltozatok (Covid19, Covid-19, COVID19, COVID-19, COVID 19)
A formális és informális stílusú szövegekben a koronavírus-betegség (ang. coronavirus disease) számos rövidített írásváltozatával találkozhatunk (pl. Covid19, Covid-19, Covid–19, COVID19, COVID-19, COVID 19). A helyesiras.mta.hu nevű oldalhoz tartozó Helyes blog a következő ajánlást fogalmazza meg: „A betegség nevének nincs kodifikált, azaz helyesírási szótárban rögzített írásmódja, így semmilyen írásmód nem számít normasértőnek. Tehát mindenféle írásmód elfogadható, a lényeg az, hogy egy dokumentumon belül lehetőleg ne váltogassuk, hanem egységes legyen.”[12] Balázs Géza az e-nyelv.hu oldalán a nagykötőjeles (Covid–19),[13] Ludányi Zsófia pedig tanulmányaiban (2020a, 2020b: 34)[5][6] a kötőjel nélküli (Covid19) írásváltozatot javasolja. Az írásmód megválasztásakor érdemes figyelembe venni azt is, hogy milyen típusú szövegről van szó:
„A betegség nevének írásmódját illetően a Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálata egyeztetett az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottságának és a korábban működő Orvosi Nyelvi Munkabizottságának képviselőivel, s az az állásfoglalás született, hogy általános, köznyelvi használatban a Covid19, míg az orvos olvasóknak, szaktudományos használatra szánt szövegtípusokban a betűszói írásmódú COVID19 javasolható” (Ludányi 2020b: 34).[5][6]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 Istók Béla – Lőrincz Gábor 2020. A virolingvisztika részterületei. In Simon Szabolcs (ed.): 12th International Conference of J. Selye University. Language and Literacy Section. Conference Proceedings. J. Selye University. Komárno. 83–92.
- ↑ Veszelszki Ágnes 2020. „Kórlenyomat és korlenyomat – új szavakkal kifejezve”. E-nyelv Magazin.
- ↑ Veszelszki Ágnes 2020. Karanténszótár. Virális tartalom. Inter–IKU. Budapest.
- ↑ Hogyan hat a vírus a magyar nyelvre? – beszélgetés Istók Béla nyelvésszel, a virolingvisztika egyik megalkotójával. Irodalmi Szemle (online).. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
- ↑ 5,0 5,1 5,2 Ludányi Zsófia 2020a. Helyesírási kérdések a pandémia idején. Magyar Szó Online (Novi Sad).
- ↑ 6,0 6,1 6,2 „Ludányi Zsófia 2020b. Helyesírási kérdések pandémia idején. Amega. 27. évf. 4. sz. 33–35.”.
- ↑ „Ludányi Zsófia 2021. Oltakozás és pándémia – avagy a virolingvisztika legújabb kérdései. Amega. 28. évf. 1.sz. 43–45. https://www.ameganet.hu/wp-content/uploads/2021/02/Oltakozas-es-pandemia.pdf”.
- ↑ Schirm Anita 2020. A koronavírus-járvány metaforáinak nyomában – Avagy mit árul el a járványról a szóhasználat?
- ↑ Domonkosi Ágnes – Ludányi Zsófia 2020. Társas távolságtartás és nyelvi közeledés. E-mailezési gyakorlatok a koronavírus idején. In: Kovács László (szerk.): Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai. Szombathely: Savaria University Press. 241–260.
- ↑ Domonkosi Ágnes – Ludányi Zsófia 2020. „Vigyázzatok magatokra! Vigyázzunk egymásra!” E-mail-formulák járvány idején. Amega 27/3: 34–37.
- ↑ Veszelszki Ágnes 2020. „A komment teszi fel rá a koronát”. Humor és mémek a koronavírus idején. E-nyelv Magazin. 12. évf. 2. sz.
- ↑ Ajánlás a Covid19 helyesírásához. Helyes blog. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/covid19-ajanlas. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ Covid–19. E-Nyelv: https://e-nyelv.hu/2020-02-29/covid-19/. (Hozzáférés: 2021. február 5.)