Vladimir Becić

Vladimir Becić
Született	Bród
Elhunyt	Zágráb
Állampolgársága	magyar Szerb–Horvát–Szlovén Királyság jugoszláv Független Horvát Állam jugoszláv
Foglalkozása	festőművész egyetemi oktató
Iskolái	Müncheni Képzőművészeti Akadémia Académie de la Grande Chaumière
Sírhelye	Mirogoj temető (Division RKT, site 4, class I, #8)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vladimir Becić témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Vladimir Becić (Bród, 1886. június 1. – Zágráb, 1954. május 24.) horvát festőművész, akadémikus. A modern horvát festészet egyik vezető művésze.

Élete

Apja, Dragutin Becić bíró volt, később a Báni Ítélőszék tanácsosa. Anyja Gizela Predojevic volt. Általános iskolába Novi Vinodolban, gimnáziumba Budapesten és Eszéken járt, ahol 1904-ben érettségizett. Már középiskolás korában festett és segítette eszéki rajztanárát, Dimitrije Markovićot. Ezután beiratkozott a Zágrábi Egyetem Jogi Karára. Jogi tanulmányai mellett Menci Klement Crnčić és Bela Čikoš Sesija magánfestőiskolájában tanult festészetet Zágrábban. 1905-ben Heinrich Knirrnél tanult Münchenben, majd 1906-tól az Akademie der Bildenden Künstén folytatta tanulmányait. Hugo Habermann osztályában Josip Račić és Miroslav Kraljević mellett önálló festészeti stílusával (Die kroatische Schule) tűnt ki. 1909-ben Párizsban beiratkozott az Académie de la grande Chaumière-re, és a „Le Rire” folyóiratba készített rajzokat, valamint az első világháborúban a szaloniki csatatéren a „L'Illustration” háborús tudósítójaként és rajzolójaként dolgozott. A háború után 1919-től 1923-ig a Szarajevó melletti Blažujban élt, majd Zágrábba ment. Önállóan állított ki Zágrábban (először 1910-ben), részt vett a Tavaszi Szalon kiállításain és nemzetközi kiállításokon Rómában (1911), Genfben (1921) és Velencében (1938). Zágrábban a Iparművészeti Főiskolán (1924-től) és a Képzőművészeti Akadémián (1947-ig) tanított. Ljubo Babić-tyal és Jerolim Mišoval együtt megalapította a Hármak Csoportját (1930). 1929-ben a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (JAZU) levelező tagjává, 1934-ben rendes tagjává választották. Élete utolsó két évében betegsége miatt már nem festett.

Munkássága

Legkorábbi munkái a müncheni tanulmányok idejéből (Akt a tükör előtt, 1906; Lány az asztalnál 1907; Kraljević festő portréja, 1908; Csendélet, 1909) származnak. Račić és Kraljević műveivel a modern horvát festők körét alkotják. Műveiben hagyomány és modern művészet jellemzői, kortárs müncheni akadémizmus, Leibl sajátos realizmusa, valamint Goya és Velázquez festészetének összegzése tükröződik. Később Cézanne-hoz közeledett, majd a motívumok és terjedelmes formák hangsúlyos geometriai strukturálásával, amint azt Becić eszéki munkái (Klasija, 1911) és a korai Blažuj-időszak (Önarckép, Igman, 1920.) mutatják neoklasszicizmusának korába lépett. Ezután alakokat (Akt a természetben, Kaszás), hangsúlyos portrékat (Hit és béke), és geometrikusan felépített tájképeket (Hegyi táj, 1923) kezdett festeni. A harmincas években világosabb palettával festett, fokozva a színkontrasztokat és festményi sajátosságait (Bosnyák táj, Šibenik, Halász, Fiú kukoricával, Feleségem portréja). A háború éveiben gyakran készített csendéleteket, portrékat.

Fő művei

• Guslac, 1906.
• Studija Akta (Akttanulmány), 1906.
• Ženski Akt pred ogledalom (Női akt a tükör előtt), 1906.
• Hrast (Tölgy), 1907.
• Akt djevojcica kod stola (Lányakt az asztalnál), 1907.
• Ženski akt s novinama (Női akt újsággal), 1907.
• Akt pred ogledalom (Akt a tükör előtt) 1908.
• Djevojčica s lutkom (Kislány babával), 1908.
• Portret Miroslava Kraljevića (Miroslav Kraljević portréja) 1908.
• Autoportret sa polucilindrom (Önarckép kalappal), 1908.
• Mrtva Priroda (Csendélet), 1909.
• Lubenice (Görögdinnyék), 1911.
• Planinski pejzaž s potokom (Hegyes tájkép patakkal), 1923.
• Vera, 1926.
• Saljanka (Parasztasszony), 1926.
• Ribar (Halász), 1932.
• Djevojka s cvijecem (Kislány virággal), 1933.
• Male sjenokoše (Kis szénaboglyák), 1934.
• Dječak s kukuruzom (Fiú kukoricával), 1935.
• Rakovi (Rákok), 1936.
• Ragotin, 1937.
• Tovarenje ugljena (Szénrakodás), 1938
• Samoborski pejsaž (Szamobori tájkép), 1941.

Források

• ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Becić, Vladimir. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. május 18.)
• ↑ Rus: Zdenko Rus - Hrvtaski biografski leksikon: Becić, Vladimir. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1983) (Hozzáférés: 2022. május 18.)