Vladimir Košćak
| Vladimir Košćak | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Zágráb |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Zágráb |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Zágrábi Egyetem |
| Sírhelye | Mirogoj temető |
Vladimir Košćak (Zágráb, 1921. július 12. – Zágráb, 1999. március 21.), horvát történész, költő, író, esszéista, publicista, rádiós műsorszerkesztő.
Élete
Vladimir Košćak 1921. július 12-én született Zágrábban. Apja Blaž Košćak varasdi kereskedő volt, anyja Amalija Nucak pedig Zlatarból származott. Az elemi iskola első négy osztályát egy német tannyelvű evangélikus magániskolában végezte, majd nyolc évet a fiú reálgimnáziumba járt, ahol 1940-ben érettségizett.[1] Még ugyanebben az évben beiratkozott a Zágrábi Egyetem Jogi Karára, mely tanulmányait 1943 őszén megszakította, mert csatlakozott a nemzeti felszabadító hadsereghez. Itt egyszerű harcosból 1945 őszére hadnagyi rangba küzdötte fel magát.[1] A háború után visszatért az egyetemre. 1948-ban szerzett diplomát és doktorált a Zágrábi Egyetem Jogi Karán, majd 1959-ben a Filozófiai Karon szerzett történelem szakos diplomát.[2] 1948-tól tudományos segédmunkatárs a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Történeti Intézetében Zágrábban, ahol Strossmayer püspök hagyatékának archiválásával, valamint a diplomáciai gyűjtemény dokumentumainak leltározásával és összeállításával foglalkozott.[2] 1961 és 1977 között szabadúszó kutatóként és publicistaként dolgozott, majd 1983-as nyugdíjazásáig tudományos főmunkatársként a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia zágrábi archívumában dolgozott.[2] Nyugdíjasként számos hazai és külföldi tudományos intézet és társaság munkatársa volt, számos hazai és külföldi kiadványba, folyóiratba írt történettudományi cikkeket és tanulmányokat. 1999. július 21-én 78 éves korában hunyt el Zágrábban, ahol Mirogoj temetőben helyezték örök nyugalomra.[3]
Tudományos munkássága
Történeti kutatásaiban foglalkozott Dubrovnik történetével, az 1848-as forradalom horvátországi eseményeivel, a jugoszláv eszme fejlődésével, a horvát tengerészet és a horvát tengerpart (főleg a Kvarner) történetével, valamint a kora középkori horvát történelemmel.[2] Első közzétett tanulmánya 1950-ben jelent meg a „Historijski zbornik” folyóiratban az 1848-as magyarón emigrációval kapcsolatban „Madžaronska emigracija 1848” címmel, majd az 1848/49-es horvát politikával foglalkozott tematizáltan és időrendbe szedve „Hrvatska politika 1848/49” című, 1951-ben megjelent tanulmányában.[4] Több tanulmányban foglalkozott Dubrovnik történetével. „Korespondencija Dubrovačke vlade s Nikolom Frankopanom i Petrom Zrinskim” című, 1954-ben megjelent munkájában a város és a Frangenánok, valamint a Zrínyiek közötti levelezést, „Korespondencija Dubrovačke vlade s Sjevernom Hrvatskom” címmel pedig 1959-ben a város és Észak-Horvátország közötti levelezést tárgyalta.[5] A Raguzai Köztársaság utolsó időszakáról írta „Posljednje razdoblje Dubrovačke Republike (1684-1808)” című munkáját. Tanulmányt írt a raguzai költőnőtől, Cvijeta Zuzorićról. Huzamosabb ideig kutatta a dubrovniki levéltárat, emiatt sok időt töltött a városban, mellyel kapcsolata haláláig sem szakadt meg.[6] A Művészeti Akadémia Történeti Intézetében végzett munkája alapján születtek a Strossmayer-örökségről szóló tanulmányai, és „Josip Juraj Strossmayer/Franjko Rački”, valamint „Politički spisi rasprave (članci), govori, memorandumi” (1971) című könyvei.[6] Történelmi alakokról írt tanulmányai közé tartoznak a Pavao Ritter Vitezovićról és Stjepan Radićról írt munkái, de foglalkozott Milan Šufflay jövőképével is. Műveinek következő nagy csoportja a Horvát Tengermellék, különösen a Kvarner történetével foglalkozott. Ezek közül különös figyelmet érdemelnek „Položaj Vinodola u hrvatskoj feudalnoj državi” (Vinodol helyzete a horvát feudális államban), „Jadranska orientacija feudalne Hrvatske” (A feudális Horvátország adriai orientációja ), „Prve borbe za Jadran” (Az első harc az Adriáért), „Stoljeća našeg pomorstva” (Tengerészetünk évszázadai), „Arhivska grada u Arhivu JAZU a srednjodalmatinskom području” (A közép-dalmáciai terület városainak levéltári anyagai a JAZU Archívumában) című tanulmányai.[7] Josip Horvat „Kultura Hrvata kroz 1000 godina” (A horvátok kultúrája 1000 éven át, 1980) című könyvének második kiadásához fűzött terjedelmes kommentárjában a horvát történelem és annak történetírásának egyfajta szintézisét alkotta. Számos tanulmányban foglalkozott a középkori horvát állam történetével és a horvátok eredetével is. Tanulmányainak ezen csoportjába tartoznak „O postanku i kontinuietu hrvatske državnosti” (A horvát államiság keletkezéséről és folytonosságáról), „Pripadnost istočne obale Jadrana do splitskih sabora 925-928” (Az Adria keleti partvidéke a spalatoi országgyűlésig 925-928), „O nekim pitanjima hrvatske povijesti ranog srednjeg vijeka” (A kora középkori horvát történelem egyes kérdéseiről), „Dolazak Hrvata” (A horvátok érkezése), „Iranska teorija o porijeklu Hrata” (A horvátok eredetének iráni elmélete), „O smrti hrvatskog kralja Dmitra Zvonimira” (Dmitar zvonimir horvát király haláláról) című munkái.[7] Számos kultúrtörténeti esszéje jelent meg „Uzorci vremena” című könyvében. Ebbe a tárgycsoportba tartoznak „Problemi suvremene histografije” (A kortárs történetírás problémái), „Pobjeda i poraz patrijarhata” (A patriarchátus győzelme és veresége), „Dragutin Lerman istraživac” (Dragutin Lerman kutató), „Naši krajevi i običaji u zapisima starih putopisaca” (Földjeink és szokásaink az ókori útiírók feljegyzéseiben), „Stoljeće naše gerile” (Gerilláink századai).[8] Megjelent néhány útileírása is „Historijska šetnja Italijom” (Történelmi séta Olaszországban), „S puta po Francuskoj” (Egy franciaországi utazásról) címmel. Dolgozott szerkesztőként a Zágrábi Rádió 3-as programjában.[8] Dolgozott esszéíróként, rovatíróként, utazási íróként és költőként is.[2]
Jegyzetek
Források
- ↑ Gulin: Ante Gulin: In memoriam Vladimir Košćak (1921-1999). Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 19. sz. (2001) 349–358. o. Hozzáférés: 2022. április 30.
- ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Košćak, Vladimir. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. április 30.)