Vorarlberg

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Vorarlberg
Vorarlberg címere
Vorarlberg címere		 Vorarlberg zászlaja
Vorarlberg zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
SzékhelyBregenz
Legnagyobb városDornbirn
KormányzóMarkus Wallner (ÖVP)
ISO 3166-2AT-8
Népesség
Teljes népesség404 963 fő (2022. jún. 30.)
Rangsorban8.
Népsűrűség144 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1063 m
Legmagasabb pontPiz Buin, 3312 m
Terület2601,48 km²
Rangsorban8.
IdőzónaCET, UTC+1
Járásai
Elhelyezkedése
Vorarlberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vorarlberg témájú médiaállományokat.

Vorarlberg (hivatalosan: Bundesland Vorarlberg, alemann nyelven: Vorarlbearg, latinul: Cisarulana) Ausztria legnyugatibb szövetségi tartománya, elsősorban magas hegyvidékéről, síparadicsomairól és a Bodeni-tóról ismert. Vorarlbergben a mindennapi életben főként felső- és legfelső-alemann nyelvjárást beszélik (vorarlbergi dialektus), mely – néhány kisebb nyelvi szigetet leszámítva Tirolban – Ausztria többi részén nem fordul elő. 2601,48 km2-es területével szomszédunk 2. legkisebb tartománya (Bécs után), ezzel Ausztria teljes területének mintegy 3,10%-át adja. Illetve közel 404 ezer fős lakosságával az 8. legnépesebb tartomány, ezzel Ausztria népességének csupán 4,5%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag felett van. Nyugatról Liechtenstein és Svájc, északról Németország, keletről Tirol, délről pedig szintén Svájc határolja. Székhelye a "fesztiválvárosnak" is gyakran nevezett Bregenz, amely jelentős közlekedési csomópont, kulturális központ, és a híres Bregenzi Ünnepi Játékok (Bregenzer Festspiele) helyszíne. A Bodeni-tó partján fekszik, turisztikai és gazdasági szempontból is kiemelkedő. De nevezetesebb települései közé tartozik Dornbirn mely fontos ipari és kereskedelmi központ, Feldkirch történelmi városa, amely középkori hangulatú belvárossal illetve a Schattenburg várral büszkélkedhet, illetve Bludenz mely ipari és kereskedelmi központ, ismert csokoládégyáráról (Milka), valamint a környező alpesi síterepekről és túraútvonalakról. Területe nagyrészt az Alpokhoz tartozik, legmagasabb pontja a Piz Buin (3312 m). A tartomány fő folyója a Rajna, amely észak felé a Bodeni-tóba ömlik, míg keleti részeit a Lech folyó szeli át. Vorarlberg klímája alpesi, hűvös telekkel és csapadékos nyarakkal. A vidék jellemzői a mély völgyek, zöld alpesi rétek és népszerű síközpontok, mint Lech-Zürs vagy Montafon. A Bodeni-tó partján fekvő területek enyhébb éghajlatúak, ami kedvez a turizmusnak és a mezőgazdaságnak. Történelme szorosan kapcsolódik a Habsburgokhoz és a német nyelvterület fejlődéséhez. A területet az ókorban a kelták és a rómaiak lakták, majd a 6. századtól az alemannok telepedtek meg itt. A középkorban több kisebb grófságra oszlott, míg a 14-15. században fokozatosan Habsburg-uralom alá került. A 18. században a Vorarlberg név kezdte egységesen jelölni a tartományt. Az 1918-as Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Vorarlberg lakosságának többsége népszavazással Svájchoz akart csatlakozni, de ez végül nem valósult meg. A második világháború után a francia megszállási övezet része lett, majd 1955-ben Ausztria teljes függetlenségének visszanyerésével ismét az ország szerves része lett. Ma Vorarlberg gazdaságilag fejlett, erős iparral és turizmussal rendelkező tartomány.

Nevének eredete

A tartomány nevének eredete az Arlberg-hágóhoz kapcsolódik, amely a tartomány keleti határán található. A "Vorarlberg" kifejezés azt jelenti, hogy "az Arlberg előtt", utalva a hágó nyugati oldalán elterülő területre. A név használata a 18. század közepétől terjedt el, amikor a Habsburgok egyesítették a Rajna és az Arlberg közötti birtokaikat egy tartománnyá.

Címer

Voralberg címere a Tübingen palotgrófok címerére megy vissza, akik 1200 körül rangjuk jelképéül a vörös bírói zászlót (Gerichtsfahne) választották arany alapon. Ezt a címert viselte a család mellékága, a Montfort grófok is, de ezüst alapon. A középkorban Vorarlberg nagyrésze fölött ők uralkodtak, ezért a tartománynak Ferenc József által 1863-ban adományozott címerben ez a pajzs szerepelt a címer boglárpajzsán.[1] A címer színei – a vörös és az ezüst – a Montfortok címeréből származnak, és a tartomány történelmi identitását tükrözik.

Földrajz

Nyugatról Svájc és Liechtenstein, északról Németország Bajorország tartománya, keletről pedig Tirol határolja. Vorarlberg tartományra gyakran mondják, hogy nem az Arlberg hegy előtt, hanem Ausztria mögött található, hiszen a hegy és a Verwallgruppe választja el Vorarlberget Tiroltól. A tartományt délen a Rätikon és a Silvretta hegycsoportok, északon az Allgäu tájegység, északnyugaton pedig a Boden-tó határolja. Kiterjedését tekintve Vorarlberg tartomány (2601,48 km²) a magyarországi Nógrád vármegyével (2544,18 km²) közel azonos méretű. Népességét tekintve a tartomány 373 729 fős lakossága hasonló, mint Magyarországon Békés vármegye népességszáma, ami 361 800 fő.

Vízrajz

Vorarlberg legjelentősebb folyója a tartományt északkeleten szegélyező Rajna. A második legfontosabb folyó az Ill, ami keresztül folyik a Walgaun és a Montafonon és Meiningen környékén ömlik a Rajnába. Továbbá jelentősebb folyóvíz a Bregenzer és a Dornbirner Ach. A legfontosabb állóvíz a Boden-tó, ami északon határolja Vorarlberget. A tartomány déli részén található Lünersee és a Silvretta Stausee is jelentős állóvíz.

Fontosabb hegyek

A tartomány legmagasabb pontja 3312 méterrel a Piz Buin. További jelentős hegyek: Zimba, Kanisfluh, Schesaplana, Diedamskopf, Karren és a Pfänder.

Történelme

Vorarlberg legalább 500 évvel időszámításunk előtt egy kelta csoport, az ún. brigántiak által volt betelepülve. A rómaiak i. e. 15-ben foglalták el a területet. 260 körül kezdődtek az alemannok betörései, ők kb. 450-ben települtek itt le. Az alemannokkal került a terület a Frank Birodalom birtokába, 843-ban a Keletfrank Birodalom része lett. 1200 körül Bregenz, Bludenz és Feldkirch környéke már a Montfort grófok birtokában volt. A 14. és 18. század között a mai tartomány nagy része a Habsburgok kezén volt. A napóleoni háborúk idején, 1804 és 1813 között Vorarlberg Bajorország része volt, később azonban visszacsatolták Ausztriához. A Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával, az Osztrák Köztársaság létrejöttével felvetődött a lehetőség, hogy a tartományt a háborútól megkímélt Svájchoz csatolják. 1919. május 11-ére[2] kiírtak egy népszavazást, melynek eredményeként a lakosság 80%-a a Svájchoz csatolás mellett döntött, ezt azonban az osztrák kormány, az antant-hatalmak, a svájci liberálisok, a svájci franciák és a svájci olaszok megakadályozták. (Utóbbiak nem kívánták a németajkú lakosság arányát még egy német nyelvű kanton hozzáadásával tovább növelni). 1938-ban az Anschlußt követően a német nemzetiszocialista közigazgatásban Vorarlberget Tirollal egyesítették, létrehozva Tirol-Vorarlberg Birodalmi Tartományt (Reichsgau Tirol–Vorarlberg), Innsbruck központtal, Franz Hofer gauleiter irányítása alatt. A birodalmi tartomány nem a bécsi, hanem a müncheni birodalmi igazgatási központnak (Reichsleitung) volt alárendelve. A második világháborút viszonylag szerencsésen megúszta, csak Feldkirchet érte néhány bombatámadás, illetve párnapos harc dúlt Bregenzben.[3] 1943. október 1-én a Feldkirchet ért amerikai bombatámadásban több mint 200-an vesztették életüket, 150 épületet ért találat.[4] Bregenz ostroma 1945. május 1-én történt, a francia csapatok tüzérségi és lédi támadást hajtottak végre a város ellen, amely ben 80 épület semmisült meg. A délutáni órákra a franciák a város elfoglalták.[5] A háborúból 8000 vorarlbergi nem tért haza.[6] A háborút követően a svájci szomszédok segítsége álltal jóval hamarabb talpraállt, mint Ausztria többi része.[3] A Marshall-tervnek köszönhetően az 1950-ig befektetett 100 millió schillingből a belföldi turizmus is profitált: Az Arlbergen és más turisztikai régiókban modernizálták a szállodákat és új felvonókat építettek.[7] 1945-ben ismét szétválasztották a két tartományt. 1945–1955 között a francia megszállási zónába tartozott, 1955 óta a II. Osztrák Köztársaság része.

Közigazgatás, politika

A szövetségi tartomány négy járásra oszlik, melyek székhelyükről vannak elnevezve. Nagyság szerinti sorrendjük az alábbi:

A tartományban hat körzeti bíróság működik, a székhelyeik járási székhelyeken kívül Bezau és Schruns. A helyi szinten Vorarlberg 96 községre oszlik, ezek közül öt város (lakosságszám szerinti sorrendben: Dornbirn, Feldkirch, Bregenz, Hohenems, Bludenz). A tartományi parlament és a kormány, valamint a tartományfőnök székhelye Bregenz.

Turizmus

Tartományi ünnepek

  • Szent József március 19. (hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Stájerország, Tirol és Karintia védőszentjével
  • Bregenzer Festspiele júliusban és augusztusban

Képek

360°-os körpanoráma a Hohe Kugel 1.645 méteres csúcsáról
Nagyítás
360°-os körpanoráma a Hohe Kugel 1.645 méteres csúcsáról

Jegyzetek

  1. ↑ Címerhatározó/Vorarlberg címere – Wikikönyvek (magyar nyelven). hu.wikibooks.org. (Hozzáférés: 2025. március 12.)
  2. ↑ 100 Jahre Kanton Übrig
  3. ↑ 3,0 3,1 Ausztria (Panorama kiadó 1979, 583 oldal) 
  4. ↑ Der alliierte Bombenangriff auf Feldkirch am 1. Oktober 1943. (Hozzáférés: 2025. március 12.)
  5. ↑ Die Schlacht um Bregenz: 1. Mai 1945. (Hozzáférés: 2025. március 12.)
  6. ↑ Zweiter Weltkrieg: 8.000 kehrten nicht zurück. (Hozzáférés: 2025. március 12.)
  7. ↑ 1945: Vorarlberg beim Wiederaufbau im Vorteil. (Hozzáférés: 2025. március 12.)

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Vorarlberg&oldid=493145”