Washburn-egyenlet

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A Washburn-egyenlet a kapilláris jelenséget írja le párhuzamos hengeres csöveknél, és kiterjeszthető porozús anyagoknál a folyadék felszívódásra. Az egyenletet Edward Wight Washburn (1881 -1934), amerikai fizikusról[1] nevezték el. Az egyenletet Lucas–Washburn egyenletnek is ismerik, mivel Richard Lucas,[2] német fizikus hasonló publikációt jelentetett meg. Az egyenletnek van még egy harmadik neve is: Bell-Cameron-Lucas-Washburn egyenlet.[3] Egy nedves kapillárisnál:

L2=γDt4η

ahol t a időtartam (dinamikus viszkozitás) η dinamikus viszkozitás γ a felületi feszültség L a behatolás távolsága a kapillárisba D.a pórus átmérője Porozús anyagoknál több értelmezése is lehet a pórusok átmérőjének, egy valós lehetőség a számításokhoz az érintkezési szög figyelembe vétele.[4] Az érintkezési szög, a folyadék és az őt körülvevő szilárd anyag kapcsolatát fejezi ki. Az egyenletet hengeres cső kapillaritásából vezették le, gravitációs erő hiányában. 1921-ben, Washburn a dolgozatában Poiseuille-törvényre hivatkozik, mely kör keresztmetszetű csőben mozgó folyadékokra vonatkozik. Az egyenletbe behelyettesítve l hosszúság differenciális kifejezését, dV=πr2dl, kapjuk:

δlδt=P8r2ηl(r4+4ϵr3)

ahol P a részt vevő nyomások szummája; az atmoszferikus nyomás (PA), a hidrosztatikus nyomás (Ph), és a kapilláris erő ekvivalens nyomása (Pc). η a folyadék viszkozitás, ϵ a csúszási együttható, mely 0 nedves anyagoknál, r a kapilláris sugara. A nyomás:

Ph=hgρlgρsinψ
Pc=2γrcosϕ

ahol ρ a folyadék sűrűsége γ a felületi feszültség ψ az érintkezési szög. A kifejezéseket behelyettesítve, egy első rendű differenciálegyenlethez vezet a csőben l: távolságra penetráló folyadékra:

δlδt=[PA+gρ(hlsinψ)+2γrcosϕ](r4+4ϵr3)8r2ηl

Irodalom

  • Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből. (hely nélkül): Typotex Kiadó. 2009. 109–113. o. ISBN 978-963-279-026-8  

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. http://www.nasonline.org/publications/biographical-memoirs/memoir-pdfs/washburn-edward.pdf
  2. Lucas, R. (1918). "Ueber das Zeitgesetz des Kapillaren Aufstiegs von Flussigkeiten". Kolloid Z. 23: 15.
  3. Bell, J.M. and Cameron, F.K. (1906). "The flow of liquids through capillary spaces". J. Phys. Chem. 10: 658–674.
  4. Marco, Brugnara; Claudio, Della Volpe; Stefano, Siboni (2006). "Wettability of porous materials. II. Can we obtain the contact angle from the Washburn equation?". In Mittal, K. L.. Contact Angle, Wettability and Adhesion. Mass. VSP.