Wiesław Kielar

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Wiesław Kielar
Született1919. augusztus 12.
Przeworsk, Kárpátaljai vajdaság, Lengyelország
Elhunyt1990. június 1. (70 évesen)
Wrocław, Lengyelország
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Nemzetiségelengyel
Foglalkozása
SírhelyeKraków Military cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Wiesław Kielar témájú médiaállományokat.

Wiesław Kielar (Przeworsk, 1919. augusztus 12. – Wrocław, 1990. június 1.) lengyel író és operatőr.

Életrajza

Az Auschwitz-Birkenau német koncentrációs tábor első lengyel foglyainak egyike volt (290-es táborszám(wd)). Szülővárosában, Jarosławban tartóztatták le 1940 májusának első napjaiban, majd több tucat társával együtt Tarnówban raboskodott. Onnan 1940. június 14-én az első transzporttal(wd) Auschwitzba érkezett, és a 290-es számú táborba került.[1] Attól a pillanattól kezdve, hogy regisztrálták a táborban, Kielar közel öt éven át dolgozott az auschwitzi komplexum különböző részein ápolóként, hullahordozóként, írnokként, szerelőként, és „öreg” fogoly lévén tömbtisztként(wd)[2]. Edward Galińskivel(wd) együtt előkészítette a táborból való szökést.[3] Végül lemondott a szökésről Mala Zimetbaum(wd)[4] javára, aki Galińskivel együtt szökött meg (Auschwitz úgynevezett „Rómeó és Júliája”).[5] 1944 utolsó hónapjaiban rabszállítóval mélyen Németországba vitték, ahol táborról táborra szállították, de a felszabadulást még megélte. 1946-ban visszatért Lengyelországba, elvégezte a łódźi Leon Schiller Nemzeti Filmiskolát(wd), és operatőrként dolgozott. Wrocławban telepedett le, és haláláig ott maradt feleségével. Egy Auschwitzról szóló novellával debütált. Hírnévre az Anus Mundi (1966) című memoárjaival tett szert[6], amely őszinte és kíméletlen leírása a láger valóságának, az élet bonyolultságának és az emberi magatartásnak egy embertelen valóságban. Kielarnak a háború előtti időszakról szóló emlékiratai I nasze młode lata (Ifjú éveink) címmel később jelentek meg. Ez az egyik legérdekesebb beszámoló az 1930-as évek Jarosławban zajló mindennapi életéről. A Válogatott művek kiadása tartalmaz egy harmadik, Kielar halála után megjelent kötetet is, amelyben a szerző a háború utáni életét írja le.

Témái

Wiesław Kielar sírja a krakkói Rakowicki temetőben (Prandoty utcai katonai temető), LXXIX. szekció, 11. sor, 2. hely.

Az élet összetettsége és a szélsőségekbe kényszerített emberi magatartás teljesen más viselkedést eredményezett. Az „Anus mundi” latin kifejezéssel 1942-ben Heinz Thilo(wd) Hauptsturmführer, egy német SS-orvos, miközben megfigyelte 800[7] nő elgázosítását a szelekció után, a tábort „a világ végbélnyílásának” nevezte.[8] Később a szerzőnek a háború előtti időszakról szóló emlékiratai I nasze młode lata címmel jelentek meg. Ez az egyik legérdekesebb beszámoló az 1930-as évek Jarosław mindennapi életéről. A Życie toczy się dalej című könyvben a szerző a háború utáni sorsát írja le, amely nagyon nehéz volt egy egyenes polgár számára, aki soha nem kötött kompromisszumot a kommunista hatóságokkal. Interjúkban hangsúlyozta, hogy gyászát és neheztelését nem ruházza át a korabeli németekre. A nemzetiszocializmus által elkövetett gonoszságok förtelmessége és óriási volta azonban nem engedi, hogy elfelejtsük őket, és azt parancsolja, hogy emlékezzünk rájuk.

Művei

  • Anus mundi[9]
  • I nasze młode lata
  • Życie toczy się dalej

Magyarul

  • A ​290. számú auschwitzi fogoly (Anus mundi) – Kossuth, Budapest, 1978 · ISBN 9630909553 · Fordította: Murányi Beatrix
    • Az ​auschwitzi halálgyár rémtettei. Egy túlélő vallomásai – Black & White, Nyíregyháza, 2002 · ISBN 963940733X
    • Anus ​Mundi. Öt év Auschwitzban – Lazi, Szeged, 2017 · ISBN 9789632673424

Emlékezete

Szülővárosában, Jarosławban 1992-ben róla nevezték el az egyik utcát.[10] 2014 óta ő a védnöke a wrocławi Różanka(wd) kerületben található körforgalomnak.[11]

Jegyzetek

  1. ↑ Setkiewicz, Piotr: The extermination of Jews at Auschwitz
  2. ↑ Blockältester, a náci koncentrációs táborokban egy blokk vagy barakk rangidős kápója(wd) vagy „megbízható foglya” (aki együttműködik az SS-szolgálattal).
  3. ↑ Edward Galinski, (1923. október 5. – 1944. szeptember 15.) lengyel fogoly, akinek Auschwitzba deportálva sikerült megszöknie társával, Mala Zimetbaummal. A németek kivégezték.
  4. ↑ Malka Zimetbaum, más néven "Mala" Zimetbaum vagy "Mala, a belga" (1918. január 26. – 1944. szeptember 15.), lengyel zsidó származású belga nő volt, aki az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborból való szökéséről ismert.
  5. ↑ Tragiczna miłość w Auschwitz
  6. ↑ Wiesław Kielar. Anus Mundi (2004. május 1.). ISBN 83-89247-79-8 
  7. ↑ Mieczysław Kieta, przedmowa "Anus Mundi", Kraków: Wydawnictwo literackie 1980. s.13.
  8. ↑ Heinz Thilo (1911. október 8. – 1945. május 13.) német SS-tiszt és orvos az auschwitzi náci koncentrációs táborban.
  9. ↑ Anus Mundi - czyli Auschwitz oczami Wiesława Kielara [film], 2020. június 15.
  10. ↑ Uchwała Nr 236/XXVIII/92 Rady Miasta Jarosławia z dnia 13 listopada 1992 r., 1992
  11. ↑ Akty Prawne

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wiesław Kielar című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Wiesław_Kielar&oldid=109043”