Winkler Lajos (kémikus)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a kémikus Winkler Lajosról szól. Hasonló címmel lásd még: Winkler Lajos (egyértelműsítő lap).
Winkler Lajos
Életrajzi adatok
Született1863. május 21.
Arad
Elhunyt1939. április 14. (75 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei úti sírkert
Ismeretes mint
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Budapesti Tudományegyetem (1885)
Pályafutása
Szakterületkémia
Kutatási területanalitikai kémia, gyógyszerkémia
Tudományos fokozatgyógyszerészdoktor (1889)
Munkahelyek
Pázmány Péter Tudományegyetem
és elődintézményei, Budapest		gyakornok (1885–89),
tanársegéd (1889–98),
adjunktus (1898–1902),
ny. rk. egyetemi tanár (1902–09),
ny. r. egyetemi tanár (1909–33)
Akadémiai tagságlevelező tag (1896),
rendes tag (1922)
A Wikimédia Commons tartalmaz Winkler Lajos témájú médiaállományokat.

Winkler Lajos (Arad, 1863. május 21. – Budapest, Józsefváros, 1939. április 14.)[1] magyar kémikus, gyógyszervegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Számos analitikai kémiai eljárás kidolgozása fűződik a nevéhez (gázanalízis, gravimetria stb. területén), nemzetközi szinten is jelentős a vízben oldott oxigén jodometriás meghatározására máig alkalmazott módszere, valamint a gázok oldhatósága és viszkozitása közötti ún. Winkler-féle összefüggés felismerése. A gyógyszerkémia szintén iskolateremtő alakjai között tartja számon. Idegen nyelvű tudományos közleményeit Ludwig Wilhelm Winkler néven jegyezte.

Életútja

Winkler Vilmos és Jordán Emília fia. Már középiskolás korában gyakornokként dolgozott Rozsnyay Mátyás aradi gyógyszertárában. 1883-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol 1885-ben gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett, majd az egyetem I. számú kémiai intézetében helyezkedett el mint gyakornok. 1889-ben gyógyszerészdoktori oklevelét is megszerezte a fővárosi egyetemen, ezt követően, 1890-ben Than Károly vette maga mellé a kémiai tanszékre tanársegédnek. 1893-ban magántanárrá habilitált az analitikai és gyógyszerészeti kémia tárgyköréből, egyúttal adjunktusi címet kapott az egyetemen. 1902-ben nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki, 1909-től nyugdíjazásáig pedig nyilvános rendes tanári címmel vezette az analitikai és gyógyszerészeti kémia tanszéket, egyúttal az egyetemi I. számú kémiai intézet igazgatója is volt. A tanácsköztársaság alatt, 1919-ben döntés született egy önálló gyógyszerészeti főiskola alapításáról, amelynek rektorául Winklert jelölték ki, de a terv végül nem vált valóra. 1933 nyarán nyugdíjba vonult, a tanszék vezetését átadta utódjának, Széki Tibornak, de helyettes tanárként még másfél éven át, 1934 végéig vezette az I. számú kémiai intézetet. Felesége Légrády Ella (1884–1969) volt, Légrády Károly unokahúga.[2]

Munkássága

Nemzetközi szinten is jelentős tudományos eredményeit az analitikai kémia és az oldatok kémiája területén érte el, több eredeti elemzési módszer kidolgozása, reagens, indikátor és mérőoldat bevezetése fűződik a nevéhez, elsősorban a víz- és gyógyszervizsgálatok, a gázanalízis és a gravimetria területén. Már pályája elején, 1888-as doktori disszertációjával nagy feltűnést keltett az abban leírt, a vízben oldott oxigén mennyiségének napjainkban is alkalmazott jodometriás meghatározási módszerével, amelynek során a kálium-jodidos vizes oldatot nátrium-tioszulfátos mérőoldattal titrálva kapható meg a víz oxigéntartalmának mennyisége (részletesebben lásd Winkler-módszer). A gázok – hidrogén, nitrogén, nitrogén-oxid, szén-dioxid, metán stb. – oldhatóságát tanulmányozva meghatározta oldószerenkénti abszorpciókoefficiensüket. Világelsőként felismerte a gázok oldhatósága és viszkozitása közötti összefüggést, és igazolta, hogy egyes gázok abszorpciós együtthatója a hőmérséklet növekedésével, a molekulasúly köbgyökével arányosan csökken. Gravimetriás méréseihez nagy pontosságú műszereket fejlesztett ki (pl. kehelytölcséres szűrőberendezés), bevezette a mérési hibákat adott körülmények teljesülése mellett kiküszöbölő sztöchiometrikus javítószámokat, amivel megvetette a korszerű precíziós súlyanalízis alapjait. Ugyancsak jelentősek voltak a halogének analitikája területén bróm-, klór- és jódszám-meghatározási eljárásai (pl. zsírsav-, tengervíz- és kálisómintákon), valamint a víz nehézfém-szennyeződéseit kimutató titrálási módszerei. Mindezek mellett foglalkozott fizikokémiai állandók (olvadás- és forráspont, sűrűség stb.) meghatározásának módszertanával is, a gőzsűrűség méréséhez egyszerűsítette a Dumas-féle eljárást. A gyógyszervizsgálatban alkalmazott eljárásai helyett kaptak a Magyar gyógyszerkönyv harmadik és negyedik kiadásában (1909 és 1933). Gyógyszeranalitikai munkássága mellett jelentősen hozzájárult a korszerű magyarországi gyógyszerészképzéshez. Az utána következő gyógyszervegyész-generáció több jeles alakja volt tanársegédje (pl. Fridli Rezső, Szebellédy László) vagy az ő irányításával indult el a pályán (pl. Száhlender Lajos, Maucha Rezső, Bayer Antal, Schulek Elemér). 1896-ban negyedmagával – Buchböck Gusztávval, Tangl Károllyal és Pekár Dezsővel közösen – a Trefort kertben Egyetemi Asztaltársaság vagy Hétfői Társaság néven megalapították a fiatal tudósok, egyetemi tanársegédek önképző vitakörét, amelyet később Eötvös Loránd is felkarolt, és Kis Akadémia néven – ezresre duzzadt taglétszámmal – könyvkiadási tevékenységet is folytatott. 1895–1896-ban alapító szerkesztője volt a Magyar Chemiai Folyóiratnak, három évtizeden keresztül főmunkatársa volt a Gyógyszerészi Közlönynek. A Pallas nagy lexikonában ő írta a kémiai vonatkozású szócikkeket, valamint a korban nemzetközi szinten alapvető kézikönyvnek számító Berl-összefoglalás (Chemisch-technische Untersuchungsmethoden, Berlin, 1921) vízzel foglalkozó fejezetét. Egyetemi tankönyvei mellett mintegy kétszáz szakcikket és tanulmányt publikált hazai és külföldi szakfolyóiratokban.

Társasági tagságai és elismerései

1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben rendes tagjává választották.

Főbb művei

  • Zsebkommentár a magyar gyógyszerkönyv chémiai részéhez: Függelékül a térfogatos elemzés vázlatával. Budapest: Gyógyszerészi Közlöny. 1905.  
  • Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz: A qualitatív és quantitatív chemiai analysis elemei. Budapest: Egyetem 1. sz. Chémiai Intézete. 1907.  
  • A qualitatív és quantitatív chemiai analysis elemei. W. L. előadásai nyomán írta Ekkert László. Budapest: Mai. 1912.  
  • Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz. Budapest: Egyetem 1. sz. Chemiai Intézet. 1923.  
  • Ausgewählte Untersuchungsverfahren für das chemische Laboratorium. Stuttgart: Enke. 1931.  
  • Telített vízgőz gázokban. Budapest: M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet. 1939.  

Emlékezete

Születése centenáriumán a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem gyógyszertudományi kara Winkler Lajos-emlékérmet alapított, amelyet 1964 óta osztanak ki a gyógyszerészettudomány területén jelentős eredményeket elért tudósoknak. Ugyancsak születése centenáriumán, 1963-ban az angol Thalanta című szakfolyóirat Winkler-különszámot jelentetett meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karán mellszobor állít emléket a tudós vegyésznek (E. Lakatos Aranka alkotása, 1999).

Jegyzetek

Források

További információk

Commons:Category:Lajos Winkler
A Wikimédia Commons tartalmaz Winkler Lajos (kémikus) témájú médiaállományokat.
  • Maucha Rezső: Winkler Lajos vízvizsgáló módszereinek alkalmazása a limnológiában. Budapest: Országos halászati egyesület. 1929.  
  • Széki Tibor: Winkler Lajos. Gyógyszerészi Közlöny, (1939)
  • Winkler Lajos dr. emlékezetére. Budapest: Kis Akadémia. 1940.  
  • Rom Pál: Winkler Lajos. A Gyógyszerész, (1954)
  • Loczka Alajos: Winkler Lajos. Magyar Kémikusok Lapja, (1958)
  • Halmai János: Winkler Lajos. Orvosi Hetilap, 26. sz. (1963)
  • Winkler Lajos emlékkönyv. Szerk. Bayer István. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Szabadváry Ferenc: Winkler Lajos. Budapest: Akadémiai. 1975. = A Múlt Magyar Tudósai,  
  • Szabadváry Ferenc: Winkler Lajos. Magyar Kémikusok Lapja, (1988)
  • Kempler Kurt: Winkler Lajos emlékezete. Orvosi Hetilap, (1989)
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Winkler_Lajos_(kémikus)&oldid=267579”