Wolfgang Dauner

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Wolfgang Dauner
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt2020. január 10. (84 évesen)[1]
Stuttgart[2]
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje (1997)
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland (2005)
  • Jazz-Ehrenpreis Baden-Württemberg (2016)
Halál okabetegség[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfgang Dauner témájú médiaállományokat.

Wolfgang Dauner (Stuttgart, 1935. december 30. – Stuttgart, 2020. január 10.) német dzsesszzongorista, zeneszerző.

Életútja

A stuttgarti zeneiskola hallgatója volt, ahol zeneszerzést, zongorát és trombitát tanult. Az 1960-as években Joki Freund szextetjének a tagja volt. 1964-ben készítette első felvételét saját jazz triójával. 1969-ben a Radio Jazz Group Stuttgart vezetője és zeneszerzője volt. Egy évvel később megalakította az Et Cetera jazz-rockzenekart. 1975-ben alapítótagja volt a United Jazz and Rock Ensemble-nek, ahol Albert Mangelsdorff harsonán, Ack van Rooyen trombitán, Charlie Mariano szaxofonon, Eberhard Weber basszusgitáron és Volker Kriegel gitáron játszott. Felesége Randi Bubat jelmeztervező volt. Fiuk Florian Dauner dobos.

Diszkográfia

  • Dream Talk (1965)
  • Free Action (1967)
  • Für (1969)
  • Requiem for Che Guevara/Psalmus Spei (1969)
  • The Oimels (1969)
  • Output (1970)
  • Music Zounds (1970)
  • Et Cetera (1971)
  • Knirsh with Larry Coryell (1972)
  • Kunstkopfindianer (1974)
  • Solo Piano (1983)
  • Changes (1992)
  • Pas De Trois with Charlie Mariano, Dino Saluzzi (1992)
  • Meditation on a Landscape: Tagore (1992)
  • Solo Piano 2 (1994)
  • Tribute to the Past (2010)
  • Hut Ab/Two Is Company (2010)
  • Dauner/Dauner with Flo Dauner (2013)
  • Elektronische Mythen with Flo Dauner (2017)

Jegyzetek