Zólyom–Kassa-vasútvonal

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Zólyom–Kassa-vasútvonal
A Zólyom–Kassa-vasútvonal útvonala
Vonal:160
Hossz:233 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:Železnice Slovenskej republiky
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom–Kassa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
 Zólyom
Végles
Krivány
Losonc
Fülek
Feled
Csiz
Tornalja
Pelsőc
Rozsnyó
Szepsi
Makranc
Csécs
Szeszta
Nagyida
Kassai Vasmű
Enyicke
Bárca
Kassa-Erzsébetváros
Kassa

A Zólyom–Kassa-vasútvonal a szlovák vasút 160-as számú vasútvonala, az úgynevezett déli vasútvonal része. Egyvágányú, részben kétvágányúsított vasútvonal. Rövid szakaszokon villamosított: Zólyom térségében 25 kV-os 50 Hz-es váltóárammal (magyarországi szabvány), Kassa és Szepsi között pedig 3 kV-os egyenárammal, de tervezik a teljes vonal villamosítását, a költségvetési problémák miatt azonban egyelőre nem tudni, erre mikor fog sor kerülni. 2021 és 2024 között folyamatban van az Enyicke - Szepsi szakasz villamosítása.[1] Fontos szerepet tölt be Szlovákia vasúti közlekedésében, ugyanis a déli határ mentén húzódó hosszirányú kapcsolat az ország keleti és középső része között.

Története

A vonal egyes szakaszai még az Osztrák-Magyar Monarchia idején épültek és nem képezték azt az egységet, amit a mai vasútvonalnak tekinthetünk. Létrejötte tulajdonképpen szükség szülte, az 1918-ban létrejött Csehszlovákiának ugyanis Szlovákia területén nem igazán voltak kelet-nyugati irányú átszelő vasúti kapcsolatai. 1938 és 1945 között bizonyos szakaszai ismét Magyarországhoz tartoztak (a Kassa-Szepsi és a Rozsnyó-Losonc), ekkor kezdték el az úgynevezett Gömör-áttörés megépítését is a hálózat egységének fenntartása céljából, melyre végül a vasútvonalak visszakerülése miatt nem lett szükség. 1955. január 23-án jött létre, a szádalmási alagút átadásával teljes hosszában a különböző szakaszok összekötése. Eredetileg két másik alagút is volt a vonalon: az egyik Fűrész település mellett, amit a Krivány-Lónyabánya közti rész kétvágányúsítása miatt zártak be, a divényoroszi alagutat pedig elbontották és a helyén egy kibélelt völgyben halad a vonal. A vonalon további 10 szakaszt kétvágányúsítottak:

A kétvágányúsított szakaszok[2] összhossza 85 km ami teljes vonal több mint egyharmadát teszi ki. Az egyes szakaszok megnyitásának dátuma:

Vontatási nemek

Érdekessége a vonalnak, hogy mindjárt háromféle is van belőle. Nyugati végén Zólyom személypályaudvara és teherpályaudvara között 25 kV-os váltóárammal, Kassa és Szepsi között 3 kV-os egyenárammal, a kettő között pedig dízelvontatással járnak a vonatok. Az Enyicke-Nagyida-Szepsi szakasz mint Kassa elővárosi vasútvonala került villamosításra, kis részben a Szepsi-Mecenzéf közti rövid vonal is.[3][4] 2020-ban a Szlovák Államvasút elkészíttette a Fülek-Zólyom közti szakasz villamosításának hatástanulmányát.[5] Két lehetőséget vettek számításba, Az első szerint az állomások teljes újjáépítése, a biztosítóberendezések cseréje, valamint egyes szakaszokon a sebességhatár 120 km/h-ra felemelése lenne a projekt célja. A másik terv a vonal kétvágányúsítását célozza, ebben az esetben a villamosítás csak Zólyom és Losonc között történne, esetleg Zólyom és a füleki elágazás köztig. Füleken a pályaudvar sajátos elhelyezkedése miatt megfontolás tárgyává tették annak a városközponthoz közelebb helyezését. A terveket egyelőre, azok magas költsége miatt, elvetették.[6] A 8,4 km hosszú Fülek - Ipolygalsa megállóhely szakaszon a pálya nem kielégítő állapota miatt szükséges a felépítmény rekonstrukciója, felújítása, az alépítmény hiányzó szerkezeti rétegeinek kialakítása, az átereszek tisztítása és a hídszerkezetek rekonstrukciója. A szomszédos állomásokon, megállóhelyeken és kereszteződésekben szükséges építési átalakításokkal együtt növeli a vasúti közlekedés biztonságát, gördülékenységét, megszünteti az ideiglenes vágánysebesség-korlátozásokat, valamint növeli a vasúti közlekedés biztonságát. A szükséges forrást a helyreállítási alap biztosítja.[7]

Állomások és megállóhelyek a vonalon

Az állomások és megállóhelyek jelentős részét ma már nem használják, csak a főbb vasúti csomópontokon van utasforgalom.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ ujszo.com: Késik és drágul a Szepsi-Enyicke közötti vasútvonal villamosítása. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)
  2. ↑ Vasútvonalak jegyzéke (szlovák nyelven). Szlovák vasúttársaság. [2022. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  3. ↑ a.s, Petit Press: Železnice chcú za dozor na stavbách dať 44 miliónov eur (slovenčina nyelven). ekonomika.sme.sk. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. ↑ Huszonegy és fél kilométer hosszú vasútvonalat villamosítottak Szlovák... (magyar nyelven). iho.hu. (Hozzáférés: 2025. február 19.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
  6. ↑ Štúdia ŽSR na elektrifikáciu trate medzi (sk-SK nyelven). Denník E, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. ↑ a Fülek-Ipolygalsa vasútszakasz felújítása (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 19.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Zvolen – Košice című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a vasúttal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Zólyom–Kassa-vasútvonal&oldid=824632”