Zólyommihályi
| Zólyommihályi (Michalková) | |
 | |
| Községi hivatal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1786 |
| Polgármester | Ján Parobok |
| Irányítószám | 962 61 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZV |
| Népesség | |
| Népsűrűség | 7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 581 m |
| Terület | 5,42 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 08′ 30″48.508333°N 19.141667°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 08′ 30″48.508333°N 19.141667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyommihályi témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zólyommihályi (1886-ig Mihalkova, szlovákul: Michalková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése
Zólyomtól 8 km-re délre fekszik.
Története
A település egy major körül keletkezett a 18. században, 1786-ban „Mihálykova” néven említik először. 1790-ig a dobronyai uradalomhoz tartozott. Lakói többségben zsellérek voltak. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYFALVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dobronához közel, és annak filiája, határja meg lehetős.”[1] 1828-ban 17 házában 130 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, faárukészítéssel foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mihályfalva, tót falu, Zólyom vmegyében: 113 kath., 17 evang. lak. F. u. többen.”[2] A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 44 lakosából 43 szlovák volt. 2011-ben 40 lakosából 33 szlovák.
Nevezetességei
- A temető felett álló fa haranglába a 19. század második felében készült.
- A temetőben álló fakereszt 1906-ban készült.
- A falu közepén álló faluház a 19. század második felében épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Zólyomi járás települései | ||
|---|---|---|
Zólyom (Zvolen) | ||
|  | |
