Zenei fogalmak és kifejezések

A zenei fogalmak és kifejezések az olasz, francia, latin vagy német nyelvből átvéve eredeti alakjukban nemzetközileg használatosak.

Ábécé szerinti tartalomjegyzék
A, Á B C Cs D Dz Dzs E, É F G Gy H I, Í J K L Ly M N Ny O, Ó Ö, Ő P Q R S Sz T Ty U, Ú Ü, Ű V W X Y Z Zs

A

• a bene placito – tetszés szerint
• a due – mindketten
• a piacere – tetszés szerint
• a prima vista – első látásra (énekelni, lapról játszani, blattolni)
• abszolút hallás – képesség, amellyel az ember meg tudja határozni egy hang magasságát
• abszolút zene – a programzene ellentéte
• accelerando – gyorsítva
• ad libitum – tetszés szerint
• adagio – lassan, igen lassan
• affettuoso – érzelmesen
• affrettando – nekiiramodva, sietve
• agitato – izgatottan
• air – ének, ária (szvitekben éneklő, dallamos tétel)
• akkord – különböző magasságú hangok egyidejű megszólalása (lásd hármashangzat)
• alla fine – végig
• allegretto – gyorsacskán
• allegro – gyorsan (a. m. vidám)
• allemande – páros ütemű, lassú német néptánc. Régi szvitzenében a nyitó vagy a II. tétel
• alt – a mezzoszoprán és a tenor közötti hangfekvés
• ambitus – hangterjedelem
• andante – lassan, lépésben (andalogva)
• andantino – lassacskán
• animato – lelkesen
• appassionato – szenvedélyesen
• atonalitás – hangnemnélküliség
• attacca – indíts!

B

• ballada – drámai elbeszélés
• bariton – középfekvésű férfihang
• barokk – 1600–1750 között uralkodott zenei stílus
• basso continuo – monoton kíséret
• basszus – sötét színezetű, mély fekvésű férfihang
• battuta – ütem, ütés
• bel canto – szép ének; régi olasz éneklési stílus
• ben, bene – jól
• bicinium – kétszólamú ének
• blattolni – lásd 'a prima vista' (németül: Blatt=lap) lapról első látásra lejátszani
• boleró – lassú, hármas ütemű spanyol néptánc
• bourrée – élénk, páros ütemű francia tánc. A barokk szvitzenében gyakori
• brillante – csillogóan
• brio – lendület, hév
• bé (b) – módosítójel, amely az utána következő hangot fél hanggal leszállítja (cesz, desz, esz)

C

• calando – lassulva és halkulva
• calmato, calmo – nyugodtan
• cantabile, cantando – énekelve
• cantus primus – fődallam, amelyet kísérőszólamok vesznek körül
• canzone – dal, ének (ol.)
• capriccio, caprise – szeszély (ol., fr.) szabad formában írt zenemű
• capriccioso – szeszélyesen
• cavatina – kis terjedelmű áriácska
• chaconne – változatok egy hármas ütemű dallam felett; régi táncforma
• chanson – dal (fr.)
• ciklus – sorozat
• clavecin – csemballó, a zongora őse, a 16-17. század közkedvelt billentyűs hangszere
• coda – befejező rész (a. m. farok)
• commodo, comodo – kényelmesen
• con fuoco – tűzzel
• con tristezza – szomorúan
• concerto grosso – több tételből álló, szólóhangszerre vagy szolisztikus csoportra és zenekarra írt barokk zenélési forma
• concitato – izgatottan
• corona – megállás (korona a kottában)
• courante – hármas ütemű francia tánc, a régi szvitek gyakori tétele
• crescendo – fokozatosan erősödve, növekvő hangerővel

D

• da capo – elölről
• da capo alla fine – (D. c. al fine) a zeneművet elölről ismételni a végét jelentő fine szóig
• da capo ária – a 17-18. század gyakori áriatípusa, amelyben a középrész után nem írták le újra az első részt
• dal segno – (a) jeltől
• deciso – határozottan
• decrescendo – fokozatosan halkulva, csökkenő hangerővel
• disztonál – hamisan énekel
• divisi – megosztva
• dolce – lágyan, édesen, gyengéden
• dolcissimo – nagyon lágyan
• dolente – fájdalmasan
• doloroso – fájdalmasan
• domináns – a klasszikus dúr-moll rendszer V. fokára épülő akkord, utána többnyire az alaphangnem következik
• doppio – kétszeres
• drámai szoprán – kissé sötét színezetű, magas női hang
• due – kettő
• duett – két szólóhangra vagy szólóhangszerre írt zenemű
• durata – időtartam

E

• e – és
• echo, eco – visszhang
• ed – és
• eguale – egyenletesen
• ellenpont – (punctus contra punctum, Kontrapunkt) több szólamű szerkesztési elv, legfőbb alakjai: a kánon és a fúga
• előjáték – prelúdium; operákat, operafelvonásokat, baletteket vagy oratóriumokat bevezető zene. Míg a nyitány önálló, zárt zenei formát jelent, addig az előjáték megszakítás nélkül torkollik a cselekménybe
• energico – erélyesen
• epizód – közjáték; rondóformákban a főtéma ismétlődései közé beékelt, azzal ellentétes hangzású zenei anyag
• eroico – hősiesen
• espressivo – érzéssel, kifejezéssel
• eufónia – széphangzás, jóhangzás

F

• fantázia – kötetlen, rögtönzésszerű zenei forma
• fermata – korona, nyugvópont. A vele jelölt hang vagy szünet értékét megnyújtja, zenei nyugvópontot jelent
• feroce – vadul
• fieramente – büszkén
• flebile – panaszosan
• főhármashangzatok – valamely hangsor I., IV. vagy V. fokára épített hármashangzatok neve
• forte – hangosan, erősen
• fortepiano – erősen, majd halkan (a zongora neve néhány idegen nyelven)
• fortissimo – nagyon hangosan, nagyon erősen
• forzando, forzato – erősítve, hangsúlyosan
• fúga – (futás, kergetőzés) az ellenpont művésztének legmagasabb rendű formája, amelyben a belépő szólamok egymást utánozzák (imitálják). A főszólam neve dux, a dominánson lép be a comes, és az ellentétet képviseli a contrasubjectum
• funebre – gyászosan
• fuoco – tűz
• furioso – dühödten

G

• g-kulcs – (violinkulcs) a második vonalon jelöli a G-hang helyét
• gagliarda – hármas ütemű, élénk tempójú, régi olasz ugrótánc
• gavotte – páros ütemű, ünnepélyes jellegű régi francia tánc
• gigue – többnyire páratlan ütemű, élénk tempójú tánc, a 17-18. század táncszvitjének utolsó tétele
• giocoso – tréfásan, játékosan
• giusto – pontosan, helyesen
• gli altri – a többiek
• glissando – siklás
• gradatamente – fokozatosan
• grandioso – hatalmasan
• grave – súlyosan, igen lassan
• grazioso – kecsesen
• gridando – kiáltva

H

• habanera – páros ütemű, kubai eredetű spanyol tánc
• hangfogó – (sordino, Dämpfer) vonós és rézfúvós hangszereknél alkalmazott szerkezet a hangerősség csökkentésére
• hangszerelés – egy zeneműnek több hangszerre vagy zenekarra való alkalmazása
• hangérték – a hangok időtartamát jelöli
• hármashangzat – klasszikus értelemben egy hangsor első, harmadik és ötödik hangjának együttese. Van dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzat
• himnusz – ünnepélyes hangzású dicsőítő dal
• homofónia – olyan többszólamú zene, amelyben egy vezető szólam mellett a többi szólam csak a kíséret szerepét tölti be, a polifónia ellentéte

I

• imitáció – utánzás; olyan többszólamú zenei szerkesztésmód, amelyben a kezdő szólamot a később belépő szólamok leutánozzák (kánon, fúga)
• impetuoso – viharosan
• impromptu – (e. empromtü) rögtönzés; kis terjedelmű, szabad formájú zenemű
• improvizáció – rögtönzés
• in rilievo – kidomborítva
• incalzando – sietősen
• intermezzo – közjáték, közzene

K

• kádencia – nagyobb áriákban vagy versenyművekben az énekes vagy a hangszeres művész virtuóz szólója. Régente rögtönzésszerűen előadott, formailag kötetlen zenei részlet
• kamarazene – kis hangszeres együttesre írt zenemű
• kánon – az imitáció legszigorúbb változata, amelyben az első szólam valamennyi lépését a belépő további szólamok pontosan követik
• kantáta – protestáns énekelt mű
• koloratúrszoprán – rendkívül mozgékony, díszítéseket, futamokat könnyen éneklő, magas női hangfaj
• korál – protestáns egyházi népének
• kvartett – négy hangszer vagy énekes együttese (lásd vonósnégyes)
• kvintett – öt hangszerre vagy énekhangra írt mű
• kvintváltó dallamok – a régi magyar népdalok között gyakran előforduló típus, amelynek második része az elsőt öt hanggal (kvint) mélyebben pontosan megismétli

L

• lamento – kesergő, drámai hangvételű, hosszabb arioso, a 17. század operáiban gyakori (a. m. panasz)
• ländler – a lassú keringő régebbi, népi formája
• languendo – vágyakozóan
• lapról olvasás – lásd 'a prima vista', blattol
• largamente – szélesen, lassan
• larghetto – kissé szélesen, lassacskán
• largo – szélesen; a leglassúbb tempó jelölése
• lauda – vallásos dicsőítő ének
• legato – kötve, kötötten; a hangok megszakítás nélkül kövessék egymást. Jele: kötőív
• leggiero – könnyedén
• lento – lassan
• lieto – vidáman
• lírai szoprán – lágy színezetű, magas női hang
• lírai tenor – lágy színezetű, magas férfihang
• lontano – távolról
• lugubre – komoran
• lunga – hosszan
• lusingando – hízelegve

M

• madrigál – többszólamú, kíséret nélküli (a capella) társas ének
• maestoso – fenségesen
• maggiore – dúr
• malinconico – mélabúsan, melankolikusan
• mancando – csökkentve
• marcatissimo – nagyon nyomatékosan
• marcato – nyomatékosan
• marche funèbre – gyászinduló
• marziale – harciasan
• mazurka – a keringőnél lassúbb, hármas ütemű lengyel nemzeti tánc
• meno – kevésbé
• menüett – hármas ütemű, mérsékelt tempójú, régi francia udvari tánc. A klasszikus szvit- és szimfóniairodalomban gyakori
• messa – mise
• mesto – búsan
• metronóm – rugós szerkezetű, állítható sebességű ingamozgást végző készülék. A zeneművekben található metronómjelzés (pl. M. M. = 100) azt jelenti, hogy a készülék hányat kattanjon percenként
• mezza voce – félerős hangon
• mezzoforte – (mf) középerősen
• mezzopiano – félhalkan
• mezzoszoprán – a szoprán és alt hangszín közötti női hang
• minore – moll
• minuetto – menüett
• miserioso – titokzatosan
• missa – mise
• moderato – mérsékelt tempóban
• moduláció – átmenet egy hangnemből valamely más hangnembe
• molto – nagyon (pl. molto allegro = nagyon gyorsan)
• morbido – szelíden, lágyan
• morendo – elhalóan
• mosso – mozgalmasan
• motetta – a 15-16. századtól kezdve, imitációs felépítésű, többszólamú énekes kompozíció. Míg a madrigál világi, addig a motetta főként vallási tárgyú műfaj
• moto – mozgás
• musette – duda; francia pásztortánc. Jellegzetessége a dudaszerű kísérőszólam
• musica – muzsika, zene

N

• neumák – a korai középkor hangjegyírása
• nocturne, noktürn – szerenádhoz hasonló, lírai zenemű
• non – nem
• notturno – noktürn (a. m. éjszakai)

Ny

• nyitány – operákat, baletteket bevezető önálló zenedarab. Később önálló, programmal bíró zenemű

O

• opera – dalmű, daljáték, énekes színjáték (a. m. munka, mű)
• opera buffa – vígopera
• opera seria – komoly opera
• opus – mű, munka. A zeneszerző adott alkotásának sorszámát jelenti, az alkotó életművén belül. Pl.: op. 36
• orchester – zenekar
• ordinario – rendes módon
• orgonapont – hosszan kitartott hang, amely körül a többi szólam mozog, és változtatja a harmóniákat
• ostinato – makacsan, egy adott ritmus vagy dallamfordulat többszöri ismételgetése

P

• parlando – elbeszélő, kötetlen tempójú előadási mód
• partitúra – vezérkönyv; a karmester szólama, amelyben valamennyi énekelt vagy hangszeren játszott szólam megtalálható, áttekinthető és jól olvasható
• passacaglia – hármas ütemű, olasz vagy spanyol eredetű tánc, a chaconne-hoz hasonló
• passione – szenvedély
• patetico – pátosszal
• pauza – (pause) szünet
• pavane – páros ütemű, méltóságteljes, itáliai eredetű énekes körtánc
• perdendosi – elhalóan
• pesante – súlyosan
• piacevole – kedvesen
• piangendo – panaszosan (a. m. sírva)
• pianissimo – nagyon halkan
• piano – halkan
• pizzicato – pengetve; a vonós hangszereknél használatos játékmód. Jelölése: pizz. Ha ismét vonóval folytatják, arco
• più – több (pl. più forte = több erővel, erősebben)
• poco – kissé (pl. poco piano = kissé halkan)
• poco a poco – fokról fokra
• poi – azután
• polifónia – olyan többszólamú zenei szerkesztésmód, amelyben minden szólamnak önálló szerepe és jelentősége van. A homofónia ellentéte
• poliritmika – többritmusúság; az egyes szólamok különböző ritmusúak
• politonalitás – többhangneműség; olyan zenemű, amelyben két vagy több hangnem egy időben szerepel
• precipitando – nekirohanva
• preklasszikus stílus – a kései barokk, a klasszikát megelőző zenei korszak jelölése
• prelúdium – előjáték
• prestissimo – nagyon gyorsan
• presto – gyorsan, sebesen
• prima, primo – első
• psalmus – zsoltár

Q

• quasi – mintegy
• quieto – nyugodtan
• quodlibet – „ahogy tetszik”; régi társas muzsikálási mód, amikor olyan önmagukban is önálló vagy különböző dallamokat énekeltek vagy muzsikáltak, amelyek együtt is jól hangzanak

R

• ragtime – afroamerikai eredetű, páros ütemű tánc
• rallentando – lassítva
• rapidamente – gyorsan
• rapido – gyorsan, sebesen
• rapszódia – fantáziaszerű, nemzeti motívumokra épülő hangszeres zenemű
• recitativo – olyan éneklésmód, amely ritmikájában és lejtésében pontosan követi a szöveget, előadásmódja ezért inkább deklamálás jellegű. A régi operákban és oratóriumokban vagy kantátákban az áriákat előzi meg
• recitativo accompagnato zenekarral kísért recitativo
• recitativo secco – többnyire csembalón megszólaltatott, akkordokkal kísért recitativo
• relatív hallás – egy megadott hanghoz viszonyítva következtetünk a hangok magasságára. Ellentéte az abszolút hallás
• religioso – áhítatosan
• repetizione – ismétlés
• replica – ismétlés
• rekviem, requiem – gyászmise
• ricercare – fúgaszerű kompozíció
• rinforzando – erősödve
• risoluto – határozottan
• risvegliato – frissen
• ritartando – lassítva, késleltetve
• ritenuto – fokozatosan lassítva, visszatartva
• románc – szabad formában írt, érzelmes zenedarab
• rondó – régi francia körtánc, főelve: a rondótéma többszöri visszatérése; a klasszikus szimfóniák utolsó tétele
• rubato – csapongva; egy-egy hang értékének önkényes meghosszabbítása vagy megrövidítése
• rustico – parasztos

S

• sanzon – dal (fr.)
• sarabande – régi spanyol szólótánc: lassú, súlyos, hármas ütemű. A szvitzenében rendszerint a courante és a gigue között található
• scherzando – játékosan
• scherzo – tréfa; a klasszikus szimfóniák vagy szonáták vidám karakterű tétele. A menüettből fejlődött, szerkezete vele azonos. A romantikus zenében önálló karakterdarab
• scorrevole – folyamatosan
• secco – szárazon, röviden
• seconda, secondo – második
• segno – jel
• segue – következik
• seguidilla – gyors, hármas ütemű spanyol tánc
• semplice – egyszerűen
• sempre – mindig
• sentimento – érzéssel
• senza – nélkül
• serrando – gyorsítva
• sforzando, sforzato – hangsúlyozva, erősen
• siciliano – régi szicíliai pásztorének
• simile – hasonlóan
• sin, sino – -ig
• smorzando – elhalóan
• solo – egyedül, szólóban
• sonoro – zengzetesen
• sostenuto – visszatartva
• sotto voce – fojtott hangon
• spianato – simán (egyenletesen)
• spiritozo – lelkesen
• stile, stílus – valamely kor, művész vagy műfaj ismertetőjeleinek összessége
• stranscinando – vontatottan
• strepitoso – zajosan
• stretta – gyors, élénk tempójú, virtuóz ária (a. m. szűk)
• stringendo – hajtva, gyorsítva (a. m. szorítva)
• subito – hirtelen (a. m. azonnal)

Sz

• szerenád – esti zene; egyszerűbb, több tételes forma hangszeres vagy énekes együttesekre
• szimfonikus költemény – zenekarra írt, irodalmi, képzőművészeti vagy történelmi program ihlette, szabad formájú kompozíció
• szimfónia – több tételes zenekari forma; zenekarra írt szonáta
• szolfézs, szolmizáció – a kottáról éneklés legegyszerűbb és legcélravezetőbb módja, az iskolai énekoktatás módszere
• szonáta – többtételes, hangszeres forma. A tételek többnyire: I. gyors, szonátaforma; II. lassú, dal- vagy variációs forma; III. mérsékelt vagy élénk táncforma (menüett vagy scherzo); IV. gyors, rondóforma
• szonátaforma – a klasszikus zenében rendszerint háromrészes: expozíció (fő-, mellék- és zárótéma), kidolgozás, visszatérés (az expozíció megismétlése), esetleg coda (zárórész)
• szonatina – kis szonáta
• szoprán – magas fekvésű, világos színezetű női vagy gyermekhang
• szubdomináns – valamely hangsor IV. fokára épülő hármashangzat
• szünet – egyes szólamok időleges szünetelésére szolgáló jelzések
• szvit – a 17. században kialakult több tételes hangszeres forma; stilizált táncok sorozata

T

• tacet – hallgat; az illető szólam a tételben nem szerepel
• taktus – ütem
• taktusvonal – ütemvonal; az egyes ütemeket egymástól elválasztó függőleges vonal a kottában
• tangó – argentin eredetű népies tánc, az 1920-as évek közkedvelt társasági tánca
• tanto – nagyon
• téma – zenei gondolat
• temperálás – mérséklés; a régi hangrendszerekben más hangmagassága volt a fisz és gesz stb. hangoknak. Az oktávot Werckmeister osztotta 12 egyenlő félhangra, így a fenti hangok egymással azonosak lettek
• tempo – a zenemű időmértékének, sebességének meghatározása
• teneramente – gyengéden
• tenor – világos színezetű, magas férfihang
• tenuto – tartva
• tétel – olyan, önmagában zárt zenedarab, amely valamilyen ciklikus formának (szonáta, szimfónia, szvit) egy része
• thesis – súlyos ütemrész. Ellentéte az arsis = súlytalan ütemrész
• tokkáta – billentyűs hangszerre írt virtuóz, szabad formájú zenedarab
• tonika – alaphangnem; valamely hangsor I. fokára épülő akkord
• tornando – visszatérve
• törzshangok – előjegyzés nélküli hangsor (C-dúr) módosítatlan hangjai
• törzshangsor – előjegyzés nélküli hangsor (C-dúr)
• tosto – sebesen
• tranquillo – nyugodtan
• transzponálás valamely zenemű áthelyezése más hangnembe
• tremoló a vonó szapora fel-le mozgatásával előidézett hanghatás
• tricinium három énekhangra írt zenemű
• trilla két szomszédos hang lehető leggyorsabb váltakozó megszólaltatása
• trió – három hangszerre írt zenemű vagy már értelemben egyes részes formák (tartós forma: menüett, scherzo) középső része
• triola – három, egyenlő értékű hangból álló egység, amely egy mérőütés időtartama alatt szólal meg
• triste – szomorúan
• troppo – túlságosan
• tutta (la) forza – teljes erővel
• tutti – a teljes zenekar vagy énekkar belépését jelzi szólórészek után

U, Ü

• unisono – egyszólamúan
• uniti – együtt
• ütem – metrikus egység, amely mindig két főhangsúly közé esik
• ütemmutató – törtszám, amely a zenemű vagy egy zenei részlet metrikus alapbeosztását mutatja (pl. 4/4)
• ut sopra – mint előbb
• üveghang – a vonós hangszereken a húr bizonyos csomópontjának gyenge érintésével képezhető harmonikus felhangok

V

• valcer – keringő; a 19. század divatos, hármas ütemű, lendületes társastánca
• variáció – valamely zenei téma átalakulása olyképpen, hogy e megváltoztatott formában is felismerhető legyen az eredeti gondolat
• veloce – sebesen
• versenymű – (concerto) szólóhangszerre írt zenekarkíséretes, több tételes zenemű
• vibrato – rezgetett (hang)
• vide – lásd
• vigoroso – erélyesen
• villanella – népies dallamokon alapuló olasz táncdal, utcai dal
• villotta – a villanella elődje
• viola – brácsa, mélyhegedű
• violento – hevesen
• vivace – élénken, gyorsan
• vivacissimo – nagyon élénken, nagyon gyorsan
• vivo – élénken
• voce – hang
• vokális zene – énekhangra írt és előadott zene. Ellentéte az instrumentális (hangszeres) zene
• volti subito – gyorsan lapozz, fordíts
• vonósnégyes – két hegedűre, brácsára és gordonkára írt zenemű, egyben maga az együttes neve

Z

• zenekar – hangszerjátékosok együttese. Van vonós-, fúvószenekar, valamint vonós, fúvós és ütőhangszerekből álló szimfonikus zenekar
• zongorakivonat – zenekari mű zongoraátirata