Zsóry Lajos
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Zsóry Lajos | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Boldva |
Elhunyt | 1941. május 30. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
Szentléleki és soóri Zsóry Lajos (Boldva,[1] Borsod vármegye, 1877. szeptember 11.[2] – Budapest, 1941. május 30[3].) középbirtokos, főszolgabíró, országgyűlési képviselő, m. kir. gazd. főtanácsos, vármegyei közigazgatási bizottsági tag, református egyházmegyei tanácsbíró.
Életpályája
Pályája szorosan kapcsolódik Mezőkövesd fejlődéséhez. Szerepe volt abban, hogy a matyó hímzés 1924-ben országos védettséget kapott. Főszolgabírói megbízatását 1931-ig, országgyűlési képviselővé választásáig töltötte be. Az ő birtokán 1938-ban végzett kőolajfúrások nyomán tárták fel a gyógyvizet, amely ma is alapját képezi az 1940-ben megnyitott gyógyfürdőnek.
Családja
Felesége Haranghy Teréz volt (1883 – Budapest, 1972. október 26.), leányuk Irén.
Emlékezete
- Nevét őrzi a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
- A fürdő főbejáratánál kapott helyet 1997-ben Zsóry Lajos bronz mellszobra. Alkotója Szentirmai Zoltán szobrászművész.
- 2019. május 1-jén adták át a fürdőben kialakított emléktermet, amely Zsóry Lajos emlékét őrzi. A terem anyagát Szlovák Sándor és felesége állította össze.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Petőfi Irodalmi Múzeum névterében Boldva szerepel születési helyként.
- ↑ születése bejegyzeve a boldvai református anyakönyvbe. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ halála bejegyezve Budapest VIII kerületi halotti anyakönyvébe. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ https://kovesdimedia.com/assets/2019-10.pdf
Források
- Szlovák Sándor: Zsóry Lajos élete és munkássága
- Sárospatak erőterében
- kozterkep.hu