Zsurzs Éva

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Zsurzs Éva
SzületettSteinhercz Éva
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaZsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
GyermekeiZsurzs Mária (1946–1979)
Zsurzs Kati (1955– )
SzüleiSteinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Karikás Emma
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.

Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva[1]) (Budapest, 1925. szeptember 29.Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész. Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895–1960)[2] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.[3] Fiatalkorában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval. 1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós dr., Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán). A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették. 1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt. 1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmje, melynek Palotai Boris volt a forgatókönyvírója, a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott.[4] Legsikeresebb tévéjátéka A fekete város, A koppányi aga testamentuma, valamint Szabó Magda regényének folytatásos sorozata, az Abigél. A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt. Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós. Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Csaknem 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.

Rendezései

Tévéfilmek

Tévésorozatok

Díjai, elismerései [5]

Jegyzetek

  1. ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  2. Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  3. Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  4. Golden Nymph Awards Winners 1962 (angol és francia nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2025. január 30.)
  5. https://papageno.hu/featured/2020/09/a-magyar-televiziozas-alapjainak-megteremtoje-zsurzs-evara-emlekezunk/

További információk