Alsószalók
| Alsószalók (Nižný Slavkov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Kisszebeni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Jozef Kamenický | ||
| Irányítószám | 082 75 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | SB | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 516 m | ||
| Terület | 23,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 49° 06′, k. h. 20° 51′49.100000°N 20.850000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 20° 51′49.100000°N 20.850000°E | |||
| Alsószalók weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószalók témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsószalók (szlovákul: Nižný Slavkov, németül: Unter-Schlauch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
Eperjestől 42 km-re északnyugatra, Kisszebentől 26 km-re nyugatra, a Szalóki-patak partján fekszik.
Története
Szalókot 1214-ben említik először, ekkor 12 háza volt és már állt a Szent Anna kápolna. Neve a török Szalók személynévből származik. IV. Béla király a tatárjárás után németeket telepített ide. 1288-ban Tarca uradalmához tartozott. 1289-ben „Zolouk” a neve. Alsószalók néven 1316-ban szerepel először. 1321-ben „Solovk”, 1322-ben „Slauk” néven emíltik, ekkor hetivásár tartására kapott jogot. 1352-ben határában egy, a 12. században már állt erődítményt említenek. 1427-ben 50 portája volt, fele a Semsey család birtokában állt. 1479-től a szepesi káptalanhoz tartozott. A 16. századtól a Bornemissza és Segney családoknak volt itt birtoka. 1722-ben és 1726-ban a falu leégett. 1787-ben 125 házában 891 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Szalók. Két falu Sáros Várm. Alsó Szalóknak földes Urai Semsey Uraság, és a’ Szepesi Káptalan; ennek Ispotállya is van: Felső Szalóknak pedig, melly Szepes Vármegyében vagyon, földes Ura Horvát Úr, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Farkasvőlgyén, Szepes Várm. szélénél; határbéli földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van.”[1] 1828-ban 152 háza volt 1138 lakossal, akik főként állattartással foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Szalók, (Nizni Slawkov), tót falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez délre 1 órányira, 1114 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom. Sok erdő. F. u. a szepesi káptalan, Semsey smt.”[2] A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 771 lakosából 736 szlovák volt. 2011-ben 819 lakosából 624 szlovák és 156 cigány.
Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 13. századi kora gótikus eredetű, később átalakították. Gótikus és barokk oltárai vannak.
- A Szent Anna kápolna 1214-ből származik, később barokk stílusban átépítették.
- A Szent Család és Szent János apostol útikápolnák építési ideje nem ismert.
- Értékes műemléke a Fekete-mocsár völgyében álló Öreg malom.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
|  | |
