Úszfalva
Úszfalva (Uzovce) | |||
![]() | |||
Úszfalva temploma. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Kisszebeni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1370 | ||
Polgármester | Jaroslav Golodžej | ||
Irányítószám | 082 66 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | SB | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 388 m | ||
Terület | 5,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Úszfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Úszfalva témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Úszfalva (szlovákul: Uzovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
Kisszebentől 7 km-re keletre, a Tarca fölött fekszik.
Története
A 13. századtól a 19. századig a Tekule nemzetségből származású Úsz család birtoka volt. 1370-ben „Wzfalua” alakban említik először, de a község honlapja szerint már 1280-ban van róla írásos feljegyzés „Uzfalva” néven. Első temploma már a 14. század első felében állt a mai templom helyén. 1427-ben 11 portája adózott. 1715-ben 8 háztartása fizetett adót. 1787-ben 23 házában 239 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „USZFALVA. Uszovce. Tót falu Sáros Várm. fekszik Sz. Györgyhöz közel, és ennek filiája; földgye középszerű.”[1] A 19. században a Péchy és más családok szereztek itt birtokot. 1828-ban 45 háza és 346 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, vászonszövéssel foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uszfalu, (Uzowce), Sáros v. tót falu, Sz. György fil., 287 kath. 4 ev., 6 zsidó lak. F. u. Usz nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[2] A 19. század közepétől sok lakója kivándorolt. 1880-ban 244-en éltek itt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. 1946-ig szeszgyár működött a községben. Földműves szövetkezetét 1958-ban alapították.
Népessége
1910-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 478 szlovák lakosa volt. 2011-ben 525 lakosából 506 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Kereszt temploma 1800-ban épült a régi templom helyén klasszicista stílusban.
- Kastélya a 19. század utolsó harmadában, historizáló stílusban épült.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.