Nyársardó

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Nyársardó (Ražňany)
Nyársardó zászlaja
Nyársardó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterRadovan Rokošný
Irányítószám082 61
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Népsűrűség128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület11,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 04′ 60″49.080556°N 21.083333°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 04′ 60″49.080556°N 21.083333°E
Nyársardó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyársardó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyársardó (szlovákul: Ražňany, korábban Naršany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Kisszebentől 2 km-re délnyugatra fekszik.

Élővilága

A faluban 1941-ből is van adat gólyák költésére.[1] Már az 1990-es években volt gólyafészek a központi fűtőház kéményén. 2017-ben újból fészket raktak rá a gólyák, de mivel ott nem maradhatott még az évben átrakták az óvoda területén lévő oszlopra.[2]

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban (Vonaldíszes kerámia kultúrája) is éltek emberek. A hallstatt és La Tène-kultúra korból is előkerültek régészeti leletek. A római korból vandál település maradványait tárták fel. A település legkorábbi fennmaradt említése 1248-ban „Ardounyars” történt, amikor is Sáros várának uradalmához tartozott. Nyárs és Ardó falvak 1427-ben 32 adózó portával külön településként szerepelnek. 1428-ban „Ardo-Nyars”, 1466-ban már „Nyarsardo” néven említik. Birtokosa a Semsey család, majd a 16. századtól a 19. századig az Ujfalussy és Tahy családok voltak. 1673-ban Bertóthy Jánosnak és Péchy Gáspárnak állt itt udvarháza. 1787-ben 85 házában 561 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ARDÓ. Nyárs Ardó. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Semsey Uraság, ’s mások, lakosai katolikusok, fekszik Szebentől fél mértföldnyire. Szántó földgyei jók, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője szükségére elég, erdeje alkalmatos; sok tseresnyét termesztenek, mellyet más helyeken haszonnal elszoktak adni, Szebeni piatzozása sem meszsze, melly jó tulajdonságaiért, első Osztálybéli.[3] 1828-ban 98 házát 724-en lakták. Lakói főként zsellérek voltak, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, illetve vászonszövéssel foglalkoztak. A 19. században kiterjedt cseresznyefa ültetvényekkel rendelkezett a község. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nyárs-Ardó, Nyarsany, tót falu, Sáros vgyében, Szebenhez délre 1/2 órányira: 797 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Szép kastély. Vizimalom. Határa termékeny; cseresznyés kertjei hires nagy szemű gyümölcsöt teremnek. F. u. Semsey Jób.[4] A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 747-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 1434 lakosából 1385 szlovák és 41 cigány volt. 2011-ben 1460 lakosából 1169 szlovák és 150 cigány volt. 2021-ben 1625 lakosából 1502 (+13) szlovák, 54 (+18) cigány, 2 (+5) ruszin, 10 (+2) egyéb és 57 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

  • Szent Demeter tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1510-ben épült a korábbi templom helyett. 1540-ben bővítették 1778-ban és 1908-ban megújították.
  • Kastélya a 17. században épült, utolsó tulajdonosától, Péchy Gedeontól 1996-ban vásárolta meg a község.
  • Az egykori uradalom 1840-ben épített emeletes, késő barokk gazdasági épülete.

Jegyzetek

  1. Nimrod - Vadászlap 15/10, 124 (1941. október 1.) Péchy Imréné
  2. bociany.sk
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ma7.sk

További információk