Magyarpéterfalva

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2025. január 30., 18:13-kor történt szerkesztése után volt. (Hivatkozások: források -> jegyzetek, wp clean AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Magyarpéterfalva (Petrisat)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangfalu
KözségközpontBalázsfalva
Irányítószám515405
SIRUTA-kód1393
Népesség
Népesség526 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság533 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 11′ 35″, k. h. 23° 55′ 02″46.192983°N 23.917348°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 35″, k. h. 23° 55′ 02″46.192983°N 23.917348°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarpéterfalva témájú médiaállományokat.

Magyarpéterfalva (románul: Petrisat) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

Gyulafehérvártól északkeletre, a Kis-Küküllő mellett, Küküllővártól délnyugatra, Búzásbocsárd, Küküllőiklód és Csufud közt fekvő település.

Története

Magyarpéterfalva nevét 1318-ban Peturmesturfolua módon írva említette először oklevél. 1332-ben Kechkezevepeturhaza, 1341-ben Peturfolua, 1413-ban Peterfalwa, 1505-ben Peterfalwa, 1808-ban Péterfalva, 1913-ban Magyarpéterfalva alakban írták. A település az 1300-as évek elején Péter mester faluja volt, aki birtoka egy részét Katalin nevű leányának és annak vejének, Csanyi Illésnek adta át. 1332-ben Kétkezű Péternek és fiának, Jánosnak, valamint rokonságának birtoka volt. Ebben az évben már egyházas hely volt. A pápai tizedjegyzék feljegyzései szerint papja ekkor 20 dénár pápai tizedet fizetett. 1437-ben a Péterfalvi család tagjait és Diódi Istvánt említették birtokosaként. A Péterfalvi család leszármazottaié maradt a későbbiekben is, majd 1647-ben Rákóczi György birtokaként említették. 1910-ben 560 lakosából 497 magyar, 29 román, 34 cigány volt. Ebből 11 római katolikus, 67 görögkatolikus, 482 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Református temploma a 13. században épült, a 15. században bővítették, tornya 1913-ban épült.

Híres emberek

Források

Hivatkozások

Magyarpéterfalva egy régi térképen