Betlenszentmiklós
| Betlenszentmiklós (Sânmiclăuș) | |
 | |
| A Bethlen-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Szépmező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szépmező |
| Irányítószám | 517761 |
| Körzethívószám | 0x58[1] |
| SIRUTA-kód | 7927 |
| Népesség | |
| Népesség | 1287 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 760 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 46° 14′ 49″, k. h. 24° 03′ 22″46.246832°N 24.056129°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 49″, k. h. 24° 03′ 22″46.246832°N 24.056129°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Betlenszentmiklós témájú médiaállományokat. | |
Betlenszentmiklós (románul Sânmiclăus, németül Betelsdorf) falu Romániában, Fehér megyében. Közigazgatásilag Szépmezőhöz tartozik.
Fekvése
Balázsfalvától 15 km-re északkeletre, a Kis-Küküllő jobb partján fekszik. Szépmezőtől 6 km-re északkeletre van.
Története
Betlenszentmiklós (Szentmiklós) szász település volt és egykor a Küküllői vár birtokai közé tartozott. 1309-ben villa Sancti Nicolai néven említik először, papját ekkor a tizedmegtagadó szász papok közt említették. 1332-ben Nicolay, Nycolai, 1390-ben Zenthmyklos, 1491-ben Zaz Zenthmyklos, Olah Zent Myklos néven írták. 1332-ben a németül Miklosdorf néven nevezett település már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 40 dénár pápai tizedet fizetett. 1390-ben Zsigmond király Bethlen Gergelynek adományozta, és a Bethlen család birtokai közé tartozott a későbbiekben is. A 16. században Bethlen Farkas várat emelt itt, amely ma már nem látható. Bethlen Miklós (1642–1716) a kiváló államférfi és emlékiratíró velencei emlékeinek hatására, de figyelembevéve a helyi népi építészeti hagyományokat is itt reneszánsz stílusú kastélyt építtetett. A kastély 1668 és 1683 között épült, jellegzetes, szép alkotása az olasz hatású erdélyi reneszánsz építkezésnek. Bethlen Miklós udvarhelyszék főkapitányaként itt is élt. A kastélyt egykor védőfalak és sarokbástyák övezték. Az 1760-as években tatarozták és ekkor részben barokk stílusban átépítették. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1522, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
Híres személyek
- Itt hunyt el 1907-ben Wlislocki Henrik etnográfus.
Látnivalók
- Itt áll Bethlen Miklós író, politikus erdélyi kancellár 1669-ben felépíttetett kastélya. 1806-ban helyreállították. Ma félig romos, gazdasági központ van benne.
- Unitárius templom
- Református templom
Jegyzetek
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}
