Aranyosvágás
| Aranyosvágás (Vadu Moților) | |
 | |
| Aranyosvágás görögkeleti temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Aranyosvágás |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517795 |
| SIRUTA-kód | 8238 |
| Népesség | |
| Népesség | 176 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 46° 23′ 42″, k. h. 22° 57′ 52″46.395000°N 22.964444°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 42″, k. h. 22° 57′ 52″46.395000°N 22.964444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosvágás témájú médiaállományokat. | |
Aranyosvágás (Vadu Moților), falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
A Gyalui-havasok alatt, a Nagy-Aranyos patak völgyében, Fehérvölgy, Feketevölgy és Topánfalva közt fekvő település.
Története
Aranyosvágás 660 és 1275 méter közötti tengerszint feletti magasságban fekvő település, nevét 1770-ben említette először oklevél Szekatura néven. 1861-ben Szeketura, 1888-ban Szekatura, 1913-ban Aranyosvágás néven írták. Az Aranyos-patak mellett 7 kilométer hosszúságban elterülő községhez jelenleg 12 falu tartozik. A környék híres aranymosó övezet volt egykor, melynek nyomait mára már csak az aranymosás után fennmaradó földhalmok, és aranyásó alagutak jelzik. Aranyosvágásnál, a Lăzești patak völgyében gyapjú és gyapjútermékek feldolgozására és mosására alkalmas kallómalmok és ványolók működtek még a 20. század elején is, azt kihasználva, hogy a patak vizéből hiányzanak az oxidok, amelyek piros színt kölcsönöznének a fehér termékeknek. Az egykori kallómalmokból mára már csak 5 működik. 1910-ben 1967 lakosából 1962 román volt, és 1962 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Topánfalvi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Ortodox fatemploma 1516-ban épült, 1884-ben azonban villámcsapás miatt leégett. A település jelenlegi templomát 1885-1893 között építették.
- Népművészeti múzeum
- Kallómalmok
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}